Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Kormányzati tevékenység a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében - Honvédelmi Minisztérium
mozgósítás első napján felhasználható 420 millió korona sem tartalékolható az állami pénztárakban, ezért csak az jöhet számításba, hogy a szükséges fizetési eszközöket az Osztrák-Magyar Bank tartja készenlétben. 1904 júliusában Lukács László sajnálattal állapította meg, hogy az Osztrák-Magyar Bank fenti kéréseivel a hadügyi vezetés még nem foglalkozott érdemben.429 A katonai vezetés fenti törekvéseit támogatta a Magyar Szent Korona Országainak Vöröskereszt Egylete is, amikor az 1903. évi jelentésében rögzítette: „munkálkodásunk legfőbb ágazatát a múlt évben is a háborúra való előkészülés képezte”.'430 A választmány 1905. április 23-án tartott ülésén az egyesület nevében vállalta, hogy háború esetén a hadszíntérre küld huszonegy sebesültszálb'tó oszlopot, egy 200 sebesült ellátására alkalmas tábori kórházat a szükséges felszereléssel együtt. A hátországban létesített tartalékkórházakban és az utógondozó állomásokon pedig összesen 703 tiszt és 43 536 honvéd orvosi kezelését kívánták biztosítani.1429 1430 1431 1432 1433 1434 Az Egyesület 1903. év végén 41157 taggal és több mint hatmillió korona vagyonnal rendelkezett. A törlesztéses kölcsönökkel tervezett katonai beruházások A közös hadügyminiszter, arról tájékoztatta a magyar pénzügyminisztert, hogy a szükségesnek tartott katonai beruházások egy részét - a hadügyi költségvetés terheinek mérséklése érdekében - törlesztéses kölcsönök útján kívánja megvalósítani.'432 Ennek keretében a hadügyminisztérium az építkezésnél felhasznált összeget 4,25% kamat és 0,5% tőketörlesztés fizetése mellett 54,5 év alatt fizetné vissza.'433 Lukács László arról tájékoztatta Tisza Istvánt, hogy 1902. november 8-án - az ügy rendkívüli sürgősége miatt - kivételesen hozzájárult ahhoz, hogy a zágrábi „szekeres osztály” laktanya épületét ebben a konstrukcióban, a város finanszírozása mellett építsék fel. Elvileg azonban kifogásolta, hogy a hadügyminisztérium közigazgatási úton - egyes városok terheinek növelésével - ilyen vegyes adósságokat hozzon létre. A hadügyminisztérium ún. annuitásos építkezési terveiről tartott a magyar és az osztrák pénzügyminiszter 1904. június 3-án értekezletet.'434 Itt az alábbi - az adott városok által vállalt - beruházásokhoz járultak hozzá: a zágrábi hadtest tüzérezred részére laktanya építése 2,2 millió korona tőkével; Ennsben 2,2 milliós tőkével hadapród iskola 1429 MNL OL К 255-1904-8. t-2296. A magyar pénzügyminiszter átirata a közös hadügyminiszter részére. 1904. július 12. 1430 Vöröskereszt jelentés 1903,1904. - A magyar vöröskereszt története 1879. március 27-ére vezethető vissza, amikor az 1863. évi genfi egyezmény hatására hazánkban megalakult a Magyar Országos Segélyező Nőegylet, amely „első feladatául tűzte ki a háború esetén kifejtendő tevékenység előkészítését.” Ez a Nőegylet 1881-ben csatlakozott a Magyar Szent Korona Országainak Vöröskereszt Egyletéhez. 1431 MNL OL К148-1905-17-3783. A Vöröskereszt Egylet igazgatóságának jelentése a belügyminiszter részére. 1905. május 10. 1432 Az igazságügy-miniszter meghatározása szerint: „Az annuitásos építkezések alatt azt a műveletet kell érteni, amelynél fogva a kincstár tulajdonul megszerzi az illető épületet, az épület árát azonban nem egyszerre, hanem bizonyos számú évi részletekben törleszti.” (MNL OL К 26-1908-XLI-3556. Az igazságügy-miniszter tájékoztatója a miniszterelnök részére. 1904. szeptember 15.) 1433 MNL OL К 26-1908-XLI-3556. A pénzügyminiszter tájékoztatója a miniszterelnök részére. 1904. március 9. 1434 MNL OL К 26-1908-XLI-3556. A pénzügyminiszter tájékoztatója a közös hadügyminiszter részére a tervezett annuitásos építkezésekről Budapesten tartott értekezletről. 1904. június 3. 359
