Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Kormányzati tevékenység a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében - Földművelésügyi Minisztérium
szerveznek, hatósági védelemben részesülnek. A földművelésügyi miniszter utasítása kimondta, hogy a sztrájk kitörése esetén „a járási főszolgabíró (polgármester, rendőrfőkapitány) indokolt esetben tegyen hozzám közvetlenül azonnal távirati (távbeszélő) jelentést, abban részletesen ismertetvén a munkamegtagadás körülményeit, jelentse be, hogy hány munkásra lenne szükség, a munkaadó írásos nyilatkozatban kötelezettséget vál- lalt-e arra, hogy a kisegítő munkások átengedésével járó költségeket tárcámnak megtéríti, a munkások melyik vasúti állomásra szállítandók.” A kisegítők munkába állását csak azok a birtokosok igényelhették, akik előírásoknak megfelelő szerződéseket kötöttek. A fenti intézkedések végrehajtása érdekében a földművelésügyi miniszter 1905. május 24-én arra utasította a Mezőhegyesi Ménesbirtok igazgatóját, hogy tartalékként 7000 kaszás félfogadásáról gondoskodjon.'342 A ménesbirtok vezetői a megjelölt keretszámból fizetési kötelezettséggel járó szerződést csak 2000 fővel kötöttek, akik közül 500-500 főt a kisbéri és a bábolnai kincstári birtokon helyeztek el. A rendelkezési állományban szereplő, de aratási munkát nem végző személyek a foglalón kívül más díjazásban nem részesültek. Az utasításban a leszerződött munkások bérét az alábbiak szerint határozták meg: „A felfogadandó 2000 kaszás munkásnak napi bérül ellátáson felül, teljes aratási munkanap mellett fejenként 1 korona 60 fillér - 2 korona 40 fillér, s csak kivételes esetben legfeljebb 3 adható, akként azonban, hogy vásár- és ünnepnapokon, mint nem munkanapok után munkabérre egyáltalán nem, esős idő alatt pedig, ha a munka emiatt szünetel, csak a felére leszállított napibérre tarthatnak igényt. A napibér az indulás napjától a visszaérkezés idejéig veendő számításba. A foglalóval biztosítandó ötezer munkásra nézve arra az esetre, ha tényleg igénybe vétetnék, a fentiekhez hasonló feltételek állapítandók meg. Foglalóként a Kincstár érdekeinek lehető kímélésével, a helyben szokásos, illetőleg a körülmények által indokolt összeg adható meg.” A kétezer kaszás szerződése az 1905. június 28-ától számított négy hétre szólt, akiknek élelemmel történő kiszolgálását ötven főként egy-egy főzőmester biztosította. Az úgynevezett munkaerő tartalékot képező embereket elsősorban a Máramarosszigeti Erdőigazgatóság, a munkácsi és ungvári erdőhivatalok, a Besztercebányai Erdőigazgatóság és a Székelyföldi Kirendeltség területéről toborozták. A szervezés költségeit - utólagos elszámolással - a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok pénztára folyósította, valamint az élelmiszerek beszerzéséről is itt gondoskodtak. Az 1905. évről szóló kormányjelentés szerint a foglalóval lekötött hétezer kaszás munkába állítására nem került sor, mert a néhány dunántúli megyében megjelenő s sztrájk-szervezőket a helyi közigazgatás vezetői karhatalom segítségével eltávolították. Az érintett birtokokon dolgozó munkások felügyeletéről a csendőrség és a katonaság gondoskodott.1342 1343 A fenti értékeléssel szemben a Tolna, Fejér, Veszprém és Somogy vármegyei alispánok és a járási főszolgabírók távirat váltásaiból, valamint a minisztériumoknak küldött jelentéseikből kiderül, hogy a Dunántúl déli területein jelentős munkabeszüntetések voltak. Szévald Móric, Tamási járás főszolgabírója 1905. június 21-én arról tájékoztatta a Tol1342 MNL OL К 149-1905-1-210. A földművelésügyi miniszter utasítása a Mezőhegyesi M. Kir. Állami Ménesbirtok igazgatója részére. 1905. május 24. - Általában egy aratópárra n-12 kát. hold jutott. 1343 Évkönyv 1905,1906.13. 340
