Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Kormányzati tevékenység a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében - Földművelésügyi Minisztérium
galmazta.'3” A Kolozsvári Gazdasági Egyesület felterjesztésében azt javasolta, hogy az ipari szeszgyárak egész télen át működjenek, mert az itt keletkezett melléktermékeket azonnal fel lehet használni az állatok etetésére.’3"2 A Bihar Megyei Gazdasági Egyesület pedig azt közölte, hogy a nagyváradi kereskedők - jelentős haszonnal - 16 korona 60 fillérért hajlandók Amerikából kukoricát vásárolni. Az Egyesület szerint az állami beszerzés lehetővé tenné, hogy a földművesek a fentieknél lényegesen olcsóbban jussanak a tengerentúli kukoricához.’3’3 A különböző vármegyei felterjesztések figyelmeztették a kormányt, hogy a falvak tűzifa és szén ellátásáról gondoskodni kell, mert különben a takarmányként felhasználható szalmát fogják elégetni a háztartásokban. Mások attól féltek, hogy az emberi táplálékként hasznosítható kukoricát és krumplit állatok etetésére használják fel, ami éhínséget okoz.'3’4 A takarmánykiviteli tilalom 1905. május 23-ai hatályú megszüntetéséről a kormány - az osztrák kabinettel történt egyeztetés után - az 1905. május 18-ai minisztertanácsi ülésen döntött. (1905. május 18./23.) Állami intézkedések az élelmiszer, takarmány és vetőmag beszerzésére A kormány már 1904 júliusában - előirányzat nélküli átmeneti kiadásként - engedélyezte, hogy a Földművelésügyi Minisztérium 2,5 millió korona erejéig - nyilvános versenytárgyalás mellőzésével - vetőmagot és takarmányt vásároljon. (1904. július 28./43.) Augusztus elejére világossá vált, hogy a fenti összeg nem fedezi a szükségleteket, ezért a földművelésügyi miniszter a hiány pótlására további vetőmagvásárlásra kapott engedélyt. (1904. augusztus 4У2.) Az aszály főleg az ország keleti és északkeleti részét sújtotta, ahol a segélyek elosztásáról is gondoskodni kellett. A minisztertanács az „egész akció vezetését” a földművelésügyi miniszterre bízta, akinek a munkáját pénzügyi, belügyi és kereskedelemügyi államtitkár segítette. (1904. szeptember 8./38.) A szeptember 8-án tartott minisztertanácsi ülésen az előadó arról számolhatott be, hogy vetőmag és takarmányfélékből - széna, szalma, kukorica, burgonya, lucerna és lóhere - 5,7 millió korona értékben vásároltak. A szénából felhalmozott állami készlet például az 1904 tavaszán összeírt mintegy 5,7 millió szarvasmarha 0,5-0,6%-ának kiteleltetését biztosíthatta. Ezért a kormány további vásárlásokra adott felhatalmazást és engedélyezte, hogy indokolt esetben a segélyezettek a terményekhez részletfizetéssel, a beszerzési árnál 30%-kal alacsonyabb térítési kötelezettséggel jussanak hozzá.’3’5 1311 1312 1313 1314 1315 1311 MNL OL К178-1904-8696. Rácz Sándor jelentése a földművelésügyi miniszter részére. 1904. augusztus 5. - A szőlővenyige hasznosítására, kísérletképpen a Kecskeméti Vincellériskola részére vásároltak egy zúzógépet. 1312 MNL OL К 178-1904-9011. A Kolozsvári Gazdasági Egyesület felterjesztése a földművelésügyi miniszter részére. 1904. augusztus 13. 1313 MNL OL К178-1904-9011. A Bihar Megyei Gazdasági Egyesület felterjesztése a földművelésügyi miniszter részére 1904. augusztus 23. 1314 MNL OL К 178-1904-9011. 1315 MNL OL К 27.1904. szeptember 8./38. - A földművelésügyi miniszter további 200 000 mázsa szalma, 150 000 mázsa abraktakarmány, 100 000 mázsa vetőburgonya, valamint 500 000 korona értékben búza, rozs és egyéb vetőmagok vásárlására kapott felhatalmazást. 332
