Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Bevezető tanulmány - A. Gróf Khuen-Héderváry Károly kormánya 1903. június 27-1903. november 3. - Kísérlet az obstrukció letörésére és a Szapáry-féle vesztegetési botrány hatása
vaslatával Khuen-Héderváry június 26-án este utazott az osztrák fővárosba, és a másnapi kihallgatáson a király jóváhagyta előterjesztését. Az új miniszterelnök kinevezéséről szóló királyi leirat alábbi tervezetét Széli Kálmán 1903. június 27-én terjesztette fel az uralkodónak: „A magyar kormány elnökének kine- veztetése az eddigi gyakorlat szerint, a lelépő miniszterelnök által ellenjegyzett kegyelmes királyi leirat útján a magyar országgyűléssel tudatandó: bátorkodom Khuen- Héderváry Károly grófnak magyar miniszterelnökké történt kineveztetésére vonatkozó kegyelmes királyi leirat tervezetét, általam ellenjegyezve, azon hódolatteljes kéréssel császári és apostoli királyi Felségednek bemutatni, hogy azt legkegyelmesebben jóváhagyni és legmagasabb aláírásával ellátva, további eljárás céljából hivatali utódomhoz le- küldeni szíveskedjék.”8' Az új kormány Bécsbe érkező tagjainak ünnepélyes eskütételére június 28-án, vasárnap délelőtt került sor, miután az uralkodó elköszönt a Széli kormány távozó minisztereitől. A miniszterek kinevezéséről, valamint az előző kormány tagjainak felmentéséről intézkedő legfelsőbb kézirat a hivatalos lapban 1903. június 28-án jelent meg. Kísérlet az obstrukció letörésére és a Szapáry-féle vesztegetési botrány hatása A Khuen-Héderváry kormány megalakulását a Szabadelvű Pártban megnyugvással fogadták. A válság személyi része megoldódott, és a tagság egységesen felsorakozott az új kabinet mögött. A kormány kivette programjából a katonai létszámemelés parlamenti elfogadtatásának tervét, amit a Függetlenségi Párt a saját győzelmeként értékelt, és vezetői elutasítottak minden olyan vádat, mely szerint Kossuth Ferenc a nemzeti követeléseket feladva kötött paktumot. A vádakra Kossuth így reagált: „Nem fogok vitatkozni senkivel a felett, hogy jól cselekedtünk-e, vagy rosszul, amikor elhatároztuk, hogy kiragadjuk az országot a törvényen kívüli állapotból, nem legyőzetéssel és megadással, hanem a mi győzelmünkkel és ellenfelünk megadásával.”81 82 Azzal, hogy a katonai létszám- emelésről a kormány lemondott, a legnagyobb ellenzéki párt szerint az obstrukció tárgytalanná vált. Az osztrák politikai körök szerint a császár bizalmának letéteményese, a Szabadelvű Párt által tett engedmény a vereség beismerése, és Kossuth Ferenc példája a csehek ellenállását is növeli, továbbá azzal, hogy mindkét parlament munkája akadozik, a közös intézmények védtelenné váltak, a Monarchia nehéz küzdelmek elé néz.83 A Szabadelvű Párt tagsága előtt a kormány bemutatkozására a Podmaniczky Frigyes elnök által 1903. június 29-én, este hét órára összehívott értekezleten került sor. Az ünnepélyes alkalomra a kormány minden minisztere megjelent. Khuen-Héderváry beszédében elsősorban a párt egységét kívánta erősíteni, amikor kijelentette,84 hogy „csak azokat az elveket szolgálja, amelyeket ez a párt magáénak vall,” és az előző kormány szabadelvű politikájának követésére a kormány összetétele a garancia. Széli Kálmán érdemeinek el81 MNL OL К 26-1904-III—3417. Széli Kálmán előterjesztése Khuen-Héderváry Károly miniszterelnökké történő kinevezéséről. 1903. június 27. - A miniszterelnök illetménye 1903. július i-től évi 40 000 korona és 24 000 korona pótlék. 82 Egyetértés, 1903. június 28. Kossuth Ferenc: Egy csomó igazság. 83 Egyetértés, 1903. június 26. Az osztrák körök hangulata. 84 Egyetértés, 1903. június 30. Bemutatkozás a kormánypártban. 34
