Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Kormányzati tevékenység a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében - Földművelésügyi Minisztérium
leges forgalomkorlátozást vezessen be.‘3°° Például a kiviteli tilalom elrendelését a Németországgal 1891. december 6-án megkötött kereskedelmi szerződés is csak három esetben - ha a tilalom egyedáruságra irányul, ha egészségügyi jellegű és amennyiben hadi szükségletekre vonatkozik - tette lehetővé.’301 A nemzetközi szerződéseket is érintő intézkedések bevezetéséig a földművelésügyi miniszter arra kérte a kereskedelemügyi tárca vezetőjét, hogy a kivitelt a tarifákat érintő szigorítások útján nehezítse meg, valamint a takarmányok belföldi forgalmát vasúti díjkedvezményekkel támogassa.’302 A kiviteli tilalom elrendeléséről készített földművelésügyi előterjesztést a kereskedelemügyi miniszter is indokoltnak tartotta, különös tekintettel Romániára mivel „a Magyarországra, valamint a közös vámterületre vonatkozó statisztikai adatok szintén igazolják, hogy Romániába azon években, amelyekben kedvezőtlen takarmány termelése volt, tőlünk jelentékeny mennyiségű takarmány vitetett ki. All ez különösen az 1899. és 1900. évekre nézve. Ehhez képest feltehető, hogy Románia a folyó évi takarmányhiány következtében felmerülő szükséglete fedezéséről ismét első sorban tőlünk való behozatal útján fog gondoskodni.’”303 Egyben felhívta a figyelmet arra, hogy a javasolt részleges kiviteli tilalmat a Romániával fennálló kereskedelmi egyezmény - 1894. évi XIV. törvény - nem teszi lehetővé, ezért megfelelőbb lenne, ha a tilalmat valamennyi külföldi állammal szemben léptetnénk életbe. (1904. augusztus 4./1.) A kormánnyal ellentétben a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének vezetői nem szorgalmazták a kiviteli tilalom elrendelését, mert az eladási árak az ország északi és nyugati részein élő gazdák számára - akiket az aszály kevésbé sújtott - kedvezően alakultak. Ezért a Földművelésügyi Minisztériumba eljuttatott levelükben a Szövetkezet képviselői azt kérték, hogy a belföldi áruforgalom segítése érdekében a takarmányok vasúti díj- kedvezményét az eddigi 15%-nál magasabban állapítsák meg.'3°4 A minisztertanács 1904. augusztus 4-én tartott ülésén a földművelésügyi miniszter felhatalmazást kapott arra, hogy a hazai gondok enyhítésére külföldről vásároljon takarmányt. A minisztérium munkatársai - az árak gyors emelkedésétől tartva - nem kívántak az üzletkötéseknél nyilvánosan szerepelni, ezért a takarmányfélék beszerzésével, pénzintézetek közvetítésével magáncégeket bíztak meg.1300 1301 1302 1303 1304 1305 A kincstári birtokokon elrendelt felmérés többsége is szánalomra méltó állapotokat tükrözött. Például a Kolozs1300 MNL OL К 255-1904-6-2700 A közös külügyminiszter levele a magyar miniszterelnök részére. 1904. július 30. 1301 MNL OL К 255-1904-6-2700 A magyar miniszterelnök átirata a közös külügyminiszter részére. 1904. augusztus i. 1302 MNL OL К 26-1908-XLI-2895. A földművelésügyi miniszter felterjesztése a miniszterelnök részére. 1904. július 7. 1303 MNL OL К 26-1908-XLI-2895. A kereskedelemügyi miniszter felterjesztése a miniszterelnök részére. 1904. augusztus 2.; MNL OL К 178-1904-9157. A földművelésügyi miniszter gazdasági szaktudósítójának jelentése. Sinaia, 1904. július 28. 1304 MNL OL К178-1904-8459. A Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének levele a földművelésügyi miniszter részére. 1904. július 23. 1305 MNL OL К 255-1904-6-2722. A földművelésügyi miniszter átirata a pénzügyminiszter részére. 1904. augusztus 3. 33°
