Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Kormányzati tevékenység a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében - Földművelésügyi Minisztérium
Az aszály okozta károk felmérése A mezőgazdasági szaktudósítók jelentéseikben már 1904 júniusában arról tájékoztatták a Földművelésügyi Minisztériumot, hogy az aszály következtében mezőgazdaság termés- eredményei az előző évinél jelentősen rosszabbak lesznek. A vetésterület mintegy 5%-ának kipusztulása mellett az alacsony átlagtermések azt eredményezték, hogy gabonából az 1903. évi 48 millió mázsával szemben 1904-ben a termés még a 40 millió mázsát sem érte el. Különösen a kukoricaföldeken mértek fel nagy károkat, ahol a vetésterület közel 13%-a teljesen kipusztult és az alacsony termésátlag eredményeként az 1903. évi 40,5 millió mázsa helyett 1904-ben a termés a 18 milliót sem érte el. Szinte kivétel nélkül minden mezőgazdasági terményre az volt a jellemző, hogy a terméseredmény a közepesnek a felét sem haladta meg. Az állattenyésztést - a legelők kisülése mellett - rendkívül nehéz helyzetbe hozta, hogy a szálas takarmányból összesen 90 millió mázsa termett az 1903. évi 145 millió mázsával szemben, és a szalma mennyisége is 100 millió mázsával volt kevesebb az előző évinél.129' Az alacsony termésátlagok következtében a piaci árak is jelentősen megemelkedtek, a búza ára mintegy 30%-kal, a burgonyáé közel a duplájára nőtt. A főispánoktól beérkező jelentések is arra utaltak, hogy húsz vármegyében a lakosság megsegítésére nagyobb mennyiségű élelmiszer, takarmány és vetőmag kiosztására lesz szükség.1291 1292 Az 1904. július 28-án tartott minisztertanácsi ülésen a földművelésügyi miniszter egymillió koronáért vetőmag, valamint 1,2 millió koronáért takarmányfélék államköltségen történő beszerzéséhez kérte a kormány engedélyét. (1904. július 28./43.) A fenti értékben beszerzett „mind a vetőmag, mind a takarmányneműek kizárólag kisgazdák között osztatnék szét, és pedig akként, hogy a vetőmagnál a mutatkozó tényleges szükséghez mérten a tiszta beszerzési árral szemben 30-50%, míg a takarmány neműeknél legfeljebb 30% kedvezmény lenne nyújtandó”. Továbbá elrendelnék: amennyiben a termelők a kedvezményes árat nem tudnák készpénzben kifizetni, akkor a községnek kell a tartozásért készfizető kezességet vállalni. A Földművelésügyi Minisztériumba 1904. augusztus elején beérkező jelentések szerint a falvakat sújtó takarmányhiány egyes területeken az 50%-ot is meghaladta.1293 A kedvezőtlen adatok láttán a miniszter elrendelte, hogy a kincstári erdőkben a rászorulók részére az erdőhatóságok díjmentesen engedélyezzék a lombtakarmány és alomgyűjtést. A kormány határozatot hozott a takarmánykiviteli tilalomról (1904. augusztus 4./1.), amely az osztrákokkal történt egyeztetés után 1904. augusztus 12-én az ország egész területén életbe lépett, és intézkedtek a szükséges vetőmag és takarmány tartalékok beszerzéséről.1294 1291 Évkönyv 1904, 1905. 254-256. 1292 A kérések, azaz felterjesztések folyamatosan érkeztek a földművelésügyi miniszterhez: MNL OL К 179-1904-9734. Alsófehér vm. főispánja 1904. október 19.; MNL OL К 179-1904-12698. Temes vm. főispánja. 1904. szeptember 17.; MNL OL К 179-1906-4089. Bars vm. főispánja. 1905. március 12.; MNL OL К 179-1905-4322. Komárom vm. főispánja. 1905. február 27.; MNL OL К 179-1905-4416. Pozsony vm. főispánja. 1905. március 25.; MNL OL К179-1905-1905-10075. Nyitra vm. főispánja. 1905. június 9.; MNL OL К 179-1905-9549. Szatmár vm. főispánja. 1905. március 1. 1293 MNL OL К 26-1905-XLI-468. Az 1904. évi szárazság és egyéb elemi károk folytán beállt ínség enyhítésére szükséges intézkedésekről szóló törvényjavaslat indoklása. 1904. 1294 A háziállatok számának jelentős csökkenéséről készült kimutatást lásd: MNL OL К 178-1905-12655. Kimutatás Magyarország állatállományáról. 1905. szeptember 18. 328
