Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)

1. kötet - Kormányzati tevékenység a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében - Kereskedelemügyi Minisztérium

I megvásárolja az Általános Vagonkölcsönző Részvénytársaságtól és a Nemzetközi Va­gonkölcsönző Részvénytársaságtól 1890 óta folyamatosan bérelt vasúti kocsikat. (1905. február 8./30.) A két magyar tulajdonú társaság az addig bérelt 1757 tehervagonon kívül további 980 darab eladására tett ajánlatot. A minisztérium számítása szerint a 2737 teher­vagon 5 560 000 korona, a hatvani műhely és alkatrészkészlet további 357 800 korona értéket képvisel, ehhez képest a társaságok által kikötött vételár csak 4 142 200 koronát tett ki. A kincstár 1903-ban 1500 vasúti kocsit vásárolt, és ezzel a kocsipark 58 879 darab­ra nőtt, ezért a kormány a vételt nem, csupán a bérlet meghosszabbítását támogatta.1229 A nehéz anyagi helyzetben lévő bérbeadók ahhoz is hozzájárultak, hogy a 1757 darab kocsi­ért az addig átlagban darabonként és naponként fizetett 2 К 50 fillérnyi bért tíztonnás te­herkocsik után i К 25 fillérre, tizenöt tonnás kocsik után pedig 1К 8o fillérre mérsékel­jék. A felhatalmazás alapján a megállapodást 1905. június 30-áig szóló határidővel kötöt­ték meg. A fentieken kívül a MÁV, az 1900-ban létrejött - megváltási jogot is biztosító - megállapodás szerint háromszáz tehervagont bérelt még a Magyar Vasúti Forgalmi Részvénytársaságtól. A MÁV Igazgatósága javasolta, hogy az állam éljen a megváltási jogával. A vásárláshoz szükséges 555 ezer korona kifizetéséhez a kormány hozzájárult. (1904. március 13./24.) Napirendre került a postai forgalom szempontjából fontos gócpontnak számító te­mesvári, józsefvárosi, püspökladányi és dombóvári vasútállomások bővítése és belső be­rendezéseinek modernizálása. (1904. október 13./18.) Az 50 000 koronát igénylő beruhá­zásra nem állt rendelkezésre költségvetési fedezet, ezért a kormány hozzájárulásával a kereskedelemügyi miniszter a kért összeget az előirányzat nélküli beruházás rovaton számolhatta el. A szállítási díjkedvezményben részesülők körében annyi változás történt, hogy az 1904 második felében bekövetkezett aszály miatt károsult mezőgazdasági termelők a ta­karmányhiány mérséklése érdekében a vasúti szállítást kedvező áron vehették igény­be.1230 A vasútforgalom korszerűsítése terén fontos előrelépést jelentett a motorvonatok széleskörű alkalmazása. A kedvezőtlen pénzügyi háttérrel rendelkező helyiérdekű társa­ságok bevételének nagyobbik fele a személyforgalomból származott, de a járatok sűríté­séhez és gyorsításához szükséges beruházáshoz nem rendelkeztek saját erőforrással. Ezért a kormány engedélyezte, hogy huszonkét helyiérdekű vasúti társaság - 1315 kilo­métert kitevő vonalon, a járatok megduplázása mellett - kilencven motorkocsi és hatvan pótkocsi beszerzésére 3,8 millió koronát igényeljenek. (1904. május 3./26.) A tervek sze­rint a járművek beszerzésére felhasznált kölcsönt a társaságok maximum huszonöt év alatt, 4%-os kamat mellett voltak kötelesek törleszteni. Az államvasúti alkalmazottak előléptetésének anyagi fedezetét az 1904. évi költség- vetés nem tartalmazta külön rovatban, mert már a Khuen-Héderváry kormány is azzal számolt, hogy a tervbe vett fizetésrendezéssel a vasutasok hozzájutnak ehhez a jövedel­1229 MNL OL К 26-1906-VII-1733. Minisztertanácsi előterjesztés az Általános és Nemzetközi Vagonköl­csönző Részvénytársaságtól bérben tartott teherkocsik bérletének ideiglenes meghosszabbítása tárgyában. 1905. február 3. 1230 MNL OL К 179-1905-4080. A kereskedelemügyi miniszter rendelete. 1904. december 3. 311

Next

/
Thumbnails
Contents