Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Kormányzati tevékenység a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében - Belügyminisztérium
gyarellenes lap postán, de ellenőrizhetetlen a tót kiadványok, füzetek száma, mely nem direkt egyeseknek, hanem postacsomagokban egyes káplánoknak küldetik, kik azokat házról házra járva terjesztik. [...] Végre még rámutatok arra, hogy a pánszláv propaganda egyik fő eszköze a papi agitáció mellett a Tátra Bank és az ezzel összeköttetésben álló pénzintézetek, s itt különösen a Nagyszombati Népbank.”"49 A fenti vádakra válaszolva Vaszary Kolos hercegprímás a belügyminiszterhez intézett átiratában leszögezte: „Ami tót ajkú híveimnek a különböző társadalmi egyesületekben való vezetését illeti [...] papjaimnak e téren kifejtett működését államellenesnek, hazafi- atlannak csak konkrét adatok és bizonyítékok alapján minősíthetném. Jól megfontolt hazafias szempontból, és éppen a magyar nemzeti szellem sikeres terjesztése tekintetében is fölötte veszedelmesnek vélem, ha egyes papjaim alapos ok nélkül pánszlávoknak, államelleneseknek bélyegeztetnek meg csupán azért, mert tót ajkú híveink lelki szükségleteinek a tót nyelv segítségével, mely nélkül velük nem érintkezhetnek, iparkodnak eleget tenni. A tót nyelv szükségszerű használata önmagában véve a pánszlávizmussal még nem azonosítható.”"50 A továbbiakban a hercegprímás visszautasította a pozsonyi főispán azon vádjait, hogy a magyarellenes eszmék legbuzgóbb terjesztői az esztergomi papneveldéből kerülnek ki, és ismertette: „a főegyházmegyében 174 tisztán szláv nyelvű plébánia van, és mintegy 60 olyan, amelyben a tót nyelv tudása megkívántatik.” Levele végén Vaszary Kolos arra kérte a belügyminisztert, hogy a pozsonyi főispán adja át részére azokat az adatokat, amelyek igazolhatják vádjait, és csak ezek után teheti meg a szükséges intézkedéseket. A hercegprímás levelét Tisza István mint belügyminiszter azzal küldte meg a pozsonyi főispánnak, hogy a választ a Belügyminisztériumban készítik el, mert „úgy látom, hogy a hercegprímás az egyházmegyéhez tartozó tót érzelmű papjai részéről adott információk befolyása alatt áll”."51 A belügyminiszter 1905. május 17-én kelt válaszában felsorolta azokat a bírósági ítéleteket, amelyekben az egyházmegyéhez tartozó katolikus papokra magyarellenes izgatásért pénzbüntetéseket róttak ki."52 Tisza István levelét azzal a kéréssel zárta, hogy a hercegprímás „ezen hazafiatlan nemzetiségi mozgalom elfojtása iránt a legerélyesebben intézkedéseket megtenni és azokról engemet értesíteni szíveskedjék”. 1149 * 1151 1152 1149 MNL OL К 148-1905-11. t-2604. Pozsony vármegye főispánjának jelentése a belügyminiszter részére. 1905. április 7. - A Tátra Bankot 1886-ban alapították, és 1904-ben már 187 fiókintézettel rendelkezett. (Dolmányos, 1963. 333-339.) - Az Amerikából hazaküldött pénz ügye politikai kérdéseket is felvetett, mert az a szlovák középosztályt erősítette. iijo MNL OL К148-1905-11. t-2816. Vaszary Kolos Ferenc hercegprímás átirata a belügyminiszter részére. 1905. április 14. - A szlovák anyanyelvű lakosság 63 járásban volt abszolút többségben. (Vadkerty, 1993.) 1151 MNL OL К 148-1905-111-2816. A belügyminiszter levele a pozsonyi főispán részére. 1905. április 16. - Tisza István indoklása szerint 1902-ben a vallás- és közoktatásügyi miniszter az Amerikába kivándorolt magyarok érdekében bizalmas átiratot intézett a hercegprímáshoz, amelynek szövege teljes terjedelmében megjelent egy pittsburgh-i pánszláv lapban. A külügyminisztériumot is kellemetlen helyzetbe hozó indiszkrécióról kiderült, hegy a fenti irat másolatát a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium dolgozója, Achleiter János anyagi ellenszolgáltatás fejében adta át az amerikai pánszláv mozgalommal szoros kapcsolatot fenntartó Sándorffy Ede budapesti katolikus lelkésznek. (MNL OL К149-1905-2. t.—88. A miniszterelnök átirata a belügyminiszter részére. 1903. október 5.) 1152 MNL OL К 148-1905-11. t-3426. A belügyminiszter levele a hercegprímás részére. 1905. május 17. 293
