Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)

1. kötet - B. Gróf Tisza István kormánya 1903. november 3-1905. június 18. - Tisza István ügyvezető kormány élén

I

sürgős teendőire hivatkozva este visszautazott Bécsbe. A hadügyminiszter Bécsben báró Beck táborszernaggyal arról folytatott megbeszélést, hogy a magyar politikai helyzet miatt a tervbe vett hadügyi befektetésekből mi lenne elhagyható, illetve elhalasztható.

Az 1905. április 2-án reggel Budapestre visszaérkező hadügyminiszter arról számolt be az uralkodónak, hogy a tervbe vett hitel terhére a Hadügyminisztérium már jelentős megrendeléseket tett, valamint a harcképesség növelését, különösen az új ágyúk megrendelését nem lehet tovább hallogatni, ezért a hadügyi befektetések területén csak kisebb mértékű csökkentést, illetve átütemezést tartott kívánatosnak. A közös hadsereg hitelszükségletének csökkentésére Bécsben kidolgozott tervezetét a miniszter átadta Ferenc Józsefnek. A hadügyminiszter az audienciát követően Tisza Istvánnal és Lukács Lászlóval a Pénzügyminisztériumban azokat a hitelből finanszírozható katonai megrendeléseket tekintették át, amelyeket már nem lehetett visszavonni. Pitreich hadügyminiszter a pénzügyminisztériumi tárgyalásáról délben számolt be az uralkodónak, majd arra kérte a magyar pénzügyminisztert, hogy még találkozzanak elutazása előtt. A délután folyamán Lukács László lakásán kereste fel Andrássy Gyulát, és ezt követően a közös hadügyminiszterrel találkozott.983

Azokat az újsághíreket, amelyek szerint a katonai felszerelési hitelnek az 1905. évre megszavazott részénél már jóval nagyobb összegeket kötöttek le, és fizettek ki, a közös Hadügyminisztérium közleményben cáfolta. Sőt a hadügyminiszter felrótta, hogy a 450 milliós kölcsön azon részéből, amelyet a delegációk 1904. tavaszán az 1905. évre megszavaztak a pénzügyminisztériumok még semmit sem folyósítottak. Ezért a Hadügyminisztérium még az előző év tavaszán tervbe vett megrendelésekre vonatkozó szerződéseit sem köthette meg. Miután a delegáció utolsó ülése óta közel egy esztendő telt el, a közlemény készítői feladatként jelölték meg: „szükségessé válik a beszerzési terveket megváltoztatni és annak lehetősége is adódik, hogy a hiteligényeket ez idő szerint máskép szabályozzák, mint azt 1904. tavaszán kontemplálták.”984 A közös Hadügyminisztériumban kidolgozott javaslat tárgyalási alapként történő kezelését az ellenzéki koalíció nem tartotta elfogadhatónak.985 Kossuth Ferenc 1905. április 4-én megjelent nyilatkozata szerint: „Velem a hadügyminiszter kimutatása jóval elvi álláspontom elfoglalása után közöltetett, amely elvi álláspontomat világosan attól tettem függővé, hogy a nagyobb követelések tényleg kikapcsolhatok legyenek. Vasárnap [április 2. - S. L.] délben tudtam meg, hogy ez nem lenne így. A 450 millióból csak 85 000 000 lenne kikapcsolható és 311300 000 el lenne költendő, s a kikapcsolt kisebb összeg legnagyobb részben a honvédtüzérség és a kétévi szolgálat költségeire vonatkoznának. Az újonclétszám emelés sem lenne az említett két évig megállapodásszerűleg elnapolható.”986

Az uralkodó közel kétheti budapesti tartózkodás után, 1905. április 5-én délután még fogadta Széli Kálmánt, majd visszatért az osztrák fővárosba. A király látogatásának ered983 Egyetértés, 1905. április 3. Pitreich Budapesten.

984 Egyetértés, 1905. április 5. A Magyar Távirati Iroda jelentése.

985 A delegációk által megállapított költség-előirányzatokat az országgyűlés nem módosíthatta, ezeket az összegeket mind a magyar, mind az osztrák költségvetésbe érintetlenül be kellett állítani, de folyósításáról már a parlament határozott.

986 Egyetértés, 1905. április 5. Kossuth Ferenc nyilatkozata. - A kikapcsolt kisebb összeg 34,7 millió korona. Továbbá a honvédség tüzérségére fordítandó 19 millió koronát csak 1907. után használhatnák fel.

257