Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - B. Gróf Tisza István kormánya 1903. november 3-1905. június 18. - Tisza István ügyvezető kormány élén
I mellett szállt síkra. A katonai kérdések átmeneti háttérbe szorítását nem tartották tragikusnak amennyiben a párt programjából megvalósítható: a magyar nyelvű népoktatás; az önálló vámterület; a nemzeti bank; a progresszív adó, valamint a szociális reformok keretében a létminimum meghatározása és a végrehajtási törvény módosítása.966 967 Az új választási törvénytől pedig azt várták, hegy a negyvennyolcasok támogatottsága tovább növelhető. A Szabadelvű Párt tagjai 1905. február 21-én a Lloyd-klubban találkoztak. Este hét órakor Hódossy Imre tanácskozásra invitálta a Vezérlő Bizottság tagjait. Az ülésen Plósz Sándor kivételével a kormány tagjai is részt vettek. Tisza István ismertette az átmeneti kormány tervét, valamint bejelentette, hegy a hatvanhetes alapon álló pártok egyesítésére nincs remény. Némi vita után abban állapodtak meg, hogy nem gördítenek akadályt a kibontakozás elé, és türelemmel kivárják: mit végez a szövetkezett ellenzék a bécsi udvarral.907 Andrássy Gyula 1905. február 23-án ismét Bécsbe utazott, ahol másnap a király kihallgatáson fogadta. A magyar politikus a február 24-ei audiencia után röviden tájékoztatta a rá várakozó újságírókat: „Egyelőre nem sok mondanivalóm van, talán kevesebb, mint magam is reméltem. Előterjesztettem a királynak tárgyalásaim eredményét, jelentést tettem a helyzetről, és a király fenntartotta magának a döntést. Többet nem mondhatok.”968 969 Ezek után Andrássy még bejelentette, hogy közvetítő tevékenységét átmenetileg beszünteti, de továbbra is az uralkodó rendelkezésére áll. Február 25-én, Budapesten, Kossuth Ferenccel, Darányi Ignáccal és Széli Kálmánnal találkozott. Andrássy arról számolt be, hogy az uralkodónak előterjesztette a tervbe vett koalíciós kormány programját, de az előadottakra nem kapott érdemi választ, és a személyi kérdések felvetéséig el sem jutottak.909 A fenti megbeszéléseket követően a küldetésének végére érő Andrássy Gyula több napra bátyjához, Tőketerebesre utazott. A Szabadelvű Párt 1905. február 24-én tartott értekezletén a résztvevők az Andrássy Gyula által ismertetett tervről tárgyaltak, amely szerint: alakítsanak a disszidensek csoportjából négytagú kabinetet, átmeneti jelleggel csupán öt hónapos időtartamra. Ez a kormány politikai programot nem készít, és az ellenzéki koalíció szavatolja, hogy a parlament megszavazza a költségvetést. Az értekezleten elfogadott határozat szerint: „A párt a tervbe vett ideiglenes kormány alakítását célravezetőnek nem tartja, az előterjesztendő költségvetési és az ezt helyettesítő fölhatalmazási és az újonc-megajánlási törvény- javaslatok ellen sem szavazni nem fog, sem azok megszavazását késleltetni nem fogja. Az ezekkel kapcsolatban netán előterjesztendő javaslatokkal szemben azonban a párt cselekvési szabadságát teljes mértékben fenntartja.”970 Az ellenzék részéről sok támadás érte a kormányt azért is, hogy sok kitüntetést osztogat. Az előterjesztések nagy számát Tisza 966 Egyetértés, 1905. február 22. A Függetlenségi Párt hangulata. -1905. február 21-én éjjel Darányi Ignác- értesülve a szövetkezett ellenzék döntéséről - kijelentette, hogy ilyen feltételekkel nem vállalkozik az átmeneti kormány megalakítására. 967 Egyetértés, 1905. február 22. Hangulat a Lloyd-klubban. 968 Egyetértés, 1905. február 25. Andrássy a királynál. 969 Egyetértés, 1905. február 26. Andrássy tanácskozásai. 970 Magyar Nemzet, 1905. február 25. A Szabadelvű Párt értekezlete. Az ellentéteket növelte, hogy a Szabadelvű Pártot megillető két parlamenti jegyzői helyre javasolt személyek közül egy főt (Szőts Pál) az ellenzéki koalíció nem fogadott el. 253
