Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - B. Gróf Tisza István kormánya 1903. november 3-1905. június 18. - Az egyesül ellenzék képviselőházi "győzelme"
1 megadott hatalmi eszközöket kellene a képviselőház tagjainak több mint egy harmadával alkalmazni. Ezt azonban a pártnak legmegbízhatóbb tagjai is csak abban az esetben helyeselnék, ha azt a nemzetnek a választásokban megnyilatkozó közvéleménye is osztaná, illetőleg, ha az ellenzék még azon túl is konokul megmaradna eddigi magatartásánál. Ennélfogva az országgyűlésnek mielőbbi feloszlatása s új választások elrendelése váUk szükségessé, miután azonban az 1867. X. törvény értelmében az országgyűlés feloszlatása esetében az új országgyűlés a jövő évi költségvetés s az utolsó zárszámadás tárgyalása végett még azon év folytán összehívandó, az országgyűlés feloszlatása csak a jövő év első napjaiban lesz eszközlendő. Addig is azonban, hogy a mostani merőben céltalan s a parlament tekintélyét aláásó jeleneteknek vége vettessék, az országgyűlés üléseinek elnapolását vélném szükségesnek.”883 Az audiencia eredményeként az 1904. december 19-én tartott parlamenti ülésen a miniszterelnök újabb királyi leiratot adhatott át a Ház elnökének. A leiratban a király értesítette a képviselőket, hogy: „Magyar minisztériumunk előterjesztésére a jelen országgyűlés üléseit folyó év december 28-dik napjáig, ezennel el- napoltnak nyilvánítjuk.”884 A parlamenti munka felfüggesztése hozzájárult ahhoz, hogy a karácsonyi ünnepre készülődő fővárosban a politikai klubok is elnéptelenedtek, a képviselők nagy része vidékre utazott. A várható fejleményekről Buday Barna levelében így tájékoztatta Károlyi Sándort: „Már bizonyosnak kell venni, hegy január 5-én házfeloszlatás lesz exlexben; azután jön egy irgalmatlan választás, megvívva a korrupció és a demagógia fegyvereivel; azután jön egy új parlament, mely a mai élet-haláltusát folytatni fogja, és provokálni fogja az abszolutizmust. Tisza makacssága örvénybe sodorja a nemzetet. Ezt az embert saját pártja sem érti már. [...] A közemberek pedig hosszú orral kérdik egymástól, miért kell nekik kiállani egy választási dulakodást, mikor ez a helyzeten egyáltalán nem segít. De miután mandátumhoz akarnak jutni, csak zárt szobában panaszkodnak.”885 Az ellenzéki koalíció vezetői nem tartották valószínűnek, hogy az országgyűlés feloszlatása exlex-ben is bekövetkezhet, de minden eshetőségre felkészülve képviselőik a választásokra készülődtek kerületeikben. A politikai szélcsend ellenére, a kulisszák mögött Andrássy Gyula kezdeményezésére élénk tanácskozások zajlottak. Mind a két tábor jól látta, hegy a parlamenti szünetben kínálkozik az utolsó esély arra, hogy valamiféle kompromisszumos megegyezés jöjjön létre. Andrássy Gyula egy mérsékelt házszabály módosítás tervével állt elő,886 amelyet az ellenzék vezetői elfogadhatónak tartottak ugyan, de kijelentették, hogy Tisza Istvánnal nem kötnek egyességet. Az ellenzék elismerte, hogy Tisza személye ellen folytatják a harcot, és az ő megbuktatását tűzték ki célul. A december 21-én néhány órát Budapesten töltő Széli Kálmán a Nemzeti Kaszinó883 MNL OL К 26-1905-III-74. Tisza István felirata a király részére. 1904. december 16. 884 Képviselőházi Napló, 1901-1905. XXXI. köt. 524. országos ülés. 1904. december 19. - Ez egyben azt is jelentette, hogy az uralkodó az exlex állapotban történő választások lehetőségét sem zárta ki. (MNL OL К 2-AI-3-13.1904. december.) - Az ellenzék 1904. december 19-én tartott értekezletén elfogadott „Kiáltványt” lásd: Eötvös, 1909. 229-233. 883 MNL OL P 389 2. cs. 49. sz. Buday Barna levele Károlyi Sándorhoz. 1904. december 22. 886 Andrássy javaslata az obstrukció korlátozására: a napirend előtti felszólalásokat egy szavazással döntsék el, így nem lehetne megakadályozni, hegy a parlament a napirendre kitűzött javaslatot megtárgyalja. A jegyzőkönyv hitelesítésére csak a napirend megtárgyalása után kerülhet sor. Térvéi között szerepelt a névszerinti szavazások és a zárt ülések kérésének korlátozása. 235
