Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - B. Gróf Tisza István kormánya 1903. november 3-1905. június 18. - A házszabályok módosítása
1 dítvánnyal a Ház elé viszi a házszabály re víziót. Tisza István abban reménykedett, hogy indítványát a mérsékelt házszabályreform kidolgozására létrehozandó ún. huszonegyes bizottság megválasztására még fontolóra veszi az ellenzék, és ebben a kérdésben megegyezésre juthatnak. Az értekezleten megjelent képviselők Tisza István referátumát hangos ovációval fogadták, és feltétlen támogatásukról biztosították az előadót. A sajtó munkatársai tudni vélték, hogy a kormánynak a parlamentben követendő - az ellenzék által puccsnak titulált - taktikai lépéséről is döntés született.837 A kormánypárt tanácskozásával azonos időben, 1904. november 14-én este az ellenzéki pártok, kezdetben külön-külön, majd az éjszaka folyamán, közös megbeszélést tartottak a tervszerű együttműködés érdekében. A Pannónia Szállodában mintegy hetven ellenzéki képviselő gyűlt össze, akikhez az este kilenc órakor a fővárosba érkező Apponyi Albert is csatlakozott.838 Az éjszakai órákban megtartott többpárti „konferencia” határozatát bizalmasan kezelték, és a pártok vezetői megkérték a résztvevőket, hogy a történtekről senkinek ne adjanak tájékoztatást. A megállapodás titokban tartását azért tartották fontosnak, mert nem akarták, hogy a kormányzópárt a parlamenti ülés előtt tudomást szerezzen annak tartalmáról. A házszabályok módosítása Az 1904. november 15-én tartott országgyűlésen Dániel Gábor elnök - a Szabadelvű Párt támogatásával - benyújtotta határozati javaslatát a házszabályok ideiglenes módosításáról.839 Ezen az ülésen a miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány a képviselőház előtt fekvő összes előterjesztését visszavonja.840 A kibontakozó vitában Thaly Kálmán, a márciusi megállapodásra emlékeztetve kísérletet tett arra, hegy a fenti indítvány lekerüljön a napirendről, de érvelései nem váltottak ki semmiféle hatást. A Függetlenségi Párt tagjai az esti értekezleten elégedetten állapíthatták meg, hogy a házszabályok módosításának szándéka olyan ellenzéki összefogást eredményezett, amelyre még nem volt példa a kiegyezést követő időszakban. A miniszterelnököt támadó képviselők erejük tu837 Egyetértés, 1904. november 15. Tisza merénylete. 838 Egyetértés, 1904. november 15. Éjjeli tanácskozás. 839 A javaslat a házszabályok 195-től 265-ig terjedő paragrafusait érintette. Nevezetesen a tanácskozási rendre, az elnökre, az alelnökre vonatkozó részeket módosították. Pl. a parlamenti ülés meghosszabbításának kérdése, a felszólalások és a névszerinti szavazások kérésének korlátozása, a rendzavaró képviselőknek az ülésteremből való kitiltása, valamint a kitiltás tartamára illetményük megvonása. A tárgyalási idő korlátozása, tehát a klotűr bevezetése: a költségvetési és indemnitási törvényjavaslatok esetében az általános vita hat, az egyes tárcákra vonatkozó három, a felhatalmazási törvény pedig hat ülésnapnál többet nem vehet igénybe, továbbá a rendes évi újoncjutalék tárgyalását is határidőhöz kötötték. A kormány terve szerint a javaslat egy pártközi bizottság elé kerül, ezért az álláspontjukat úgy szövegezték meg, hogy a megegyezés érdekében engedményeket tehessenek. (Részletesebben lásd: OSZK Kézirattára Quart. Hung. 2955. Berzeviczy, 1903-1905. 30-34.) 840 Annak ellenére, hogy az előterjesztések visszavonása formai jellegű volt, a később bekövetkezett politikai események hatására az 1905. évi költségvetési és a Berzeviczy Albert nevével fémjelzett népiskolai törvény végleg lekerült a napirendről. (A népiskolai törvény átdolgozott változatát Apponyi Albert kultuszminiszteri tevékenységének eredményeként fogadták el.) 223
