Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - B. Gróf Tisza István kormánya 1903. november 3-1905. június 18. - Vasutassztrájk
I fenyegették, sőt volt, akit tettlegesen bántalmaztak. Például a Nagyváradra beérkező szerelvény mozdonyvezetőjét a sztrájkolok megtámadták, és munkahelye elhagyására kényszerítették. Hasonlóan állt le a forgalom a többi nagyvárosban is. A legdurvább eszközöket az állomás személyzete Szolnokon alkalmazta, amikor dinamit vészjelző patronokat helyezett a vágányokra, sőt többen lövéseket is leadtak arra a vonatra, amelyik Budapestről Aradra közlekedett.703 A sztrájkbizottság tagjai 1904. április 21-én kérvényt adtak át Rudnay Béla főkapitánynak, amelyben arra kérték, hogy délelőtt tíz órától a zuglói nagy sörcsarnokban engedélyezze gyűlésük megtartását. Az engedély birtokában a sörcsarnok kertjében mintegy ötezer vasutas gyűlt össze, hogy a kormány előző napi ajánlatáról véleményt nyilvánítson. A hat pontban rögzített ajánlat a következőket tartalmazta: általános bűnbocsánat; a gyűlés engedélyezése; a törvényjavaslat tárgyalását függőben tartják addig, amíg a törvényre vonatkozó vasutas javaslatok beérkeznek; a pragmatika megállapítása a vasutasok véleményének figyelembe vételével történhet; az Országos Szövetség létrehozásának engedélyezése és a fentiekre Vörös László a kormány nevében garanciát vállal. A fentiek teljesítése esetén a vasutasok kötelesek azonnal szolgálatba lépni.704 A békéltető bizottság ajánlatát a vasutasok nem fogadták el, és az alábbiakat követelték: „az 1904. január i-én esedékessé vált előléptetések 24 óra alatt lépjenek életbe. Az 1903. január i. óta esedékes pótlékok és fizetési hátralékok azonnal folyósíttassanak. A [...] memorandumunkban foglalt követeléseink huszonnégy óra alatt teljesítessenek.” A sztrájk vezetőinek - az ún. Tizenhármas Bizottság - tárgyalási pozícióját gyengítette, hogy a kormánynak a munkavégzést vállaló vasutasok és a katonaság segítségével 1904. április 21-én több irányban sikerült vonatokat elindítani, és az érintett állomásokon a rendet 10-15 f°s katonai egységekkel biztosította. Nyíri Sándor honvédelmi miniszter délután Bécsbe utazott, hogy tájékoztassa az uralkodót a kormány és a vasutasok harcáról. A kihallgatáson engedélyt kért arra, hogy a komeuburgi vasúti ezredet Magyarországra vezényeljék, és előterjesztést tett a tartalékos vasúti tisztek behívására.763 764 765 Budapesten a délelőtt folyamán az igazgatóságok vezetői Hieronymi Károlynál arról tanácskoztak, hogy az Ausztriából érkező vasutas-ezred katonáinak szolgálatait mely vonalakon vegyék igénybe, illetve mennyire lehet számítani a közbeeső állomások személyzetének közreműködésére. A vasúti forgalom megindítását új alkalmazottak felvételével is segíteni kívánták, mert jelentős számú állásnélküli vasúti és távírótiszti képesítéssel rendelkező fiatalember jelentkezett felvételre, akik hajlandók voltak azonnal szolgálatba lépni. Nyíri Sándor honvédelmi miniszter meghallgatását követően az uralkodó elérkezettnek látta az időt, hogy beavatkozzon a Magyarországon zajló eseményekbe. Az 1904. április 22-én kelt uralkodói parancs elrendelte azon személyek mozgósítását, akik a közös 763 Egyetértés, 1904. április 21. Sztrájk az egész országban. - Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főispánja úgy látta, hogy a sztrájk a forgalmi hivatalból indult ki, és a mozdonyvezetők, valamint a fűtők megnyerése után a gépészmérnökök vették át az irányítást. (MNL OL К 149-1904-1-415. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főispánjának jelentése a belügyminiszter részére. 1904. április 26.) 764 Egyetértés, 1904. április 22. Nincs megegyezés. 765 Egyetértés, 1904. április 23. Nincs béke! - A békeidőben közel ezer főből álló korneuburgi vasúti- és távíróezredben száznál több mozdonyvezető szolgált. 205