Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - B. Gróf Tisza István kormánya 1903. november 3-1905. június 18. - A házszabályreform terve és megegyezés az ellenzékkel
viselők 1904. március 18-án megszavazták az indemnitást, és ezzel véget ért az 1903. május i-jétől fennálló költségvetés nélküli kormányzás időszaka.746 A mintegy tizenegy hónapon át tartó exlex állapot időszakában - az ellenzéki pártok támogatásával - erősen meggyengült az adófizetési hajlandóság. Az országgyűlés 1904. március 16-án tartott ülésén Lukács László pénzügyminiszter „Az 1904. év első négy hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló törvényjavaslat” előterjesztésekor ismertette, hogy a befolyt egyenes adók és illetékek terén jelentős elmaradásokat könyveltek el. A pénzügyminiszter örvendetesnek tartotta, hogy ennek ellenére „a mi államháztartásunk ma már hasonlíthatatlanul szélesebb és biztonságosabb alapokon nyugszik, mint hajdanában”, és az ellenzéknek ezekkel az akciókkal nem sikerült a kormányt fizetésképtelen állapotba juttatni. Fontos kérdésként merült fel, hogy az adóhátralékot felhalmozókkal szemben milyen eljárást kövessenek. A befizetések elmaradása nem csupán az adózási morál területén okozott károkat, hanem a kamatokkal megnövelt tartozás számos esetben fizetésképtelenséget okozott. A pénzügyminiszter a megtévesztett adózok megsegítésére két lehetőséget látott, nevezetesen az 1903 májusától keletkezett hátralékokra fizetési halasztások engedélyezését, valamint szintén az exlex időszakra eső késedelmi kamatok elengedését. A képviselők - Okolicsányi László módosító indítványát is figyelembe véve - hozzájárultak ahhoz, hogy a hátralékok a „rendes adófizetési negyedekben, három egyenlő részletben legyenek kamatmentesen befizetendők, illetve behajtandók.” Az adófizetési halasztásra vonatkozó szabályokról a kormány rendeleti úton intézkedett. Az 1903. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot - két tárgyalási napot követően 1904. március 24-én fogadták el.747 A magyar törvényhozás - ellentétben a Reichsrat munkáját bénító obstrukcióval - szinte zökkenőmentesen működött, és csak 1904. március 29. és április 12. között tartottak szünetet.748 Meglehetős gyorsasággal elfogadták a Magyarország és Horvát-Szla- vón-Dalmátországok között létrejött pénzügyi egyezményt,749 750 valamint az 1904. évre vonatkozó két újoncozási törvényt.75“ A parlament elé került továbbá a vármegyei alkal746 Az 1904. év első hat hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló törvényt Ferenc József 1904. március 29-én szentesítette, és az Országos Törvénytárban IV. törvényként hirdették ki. 747 MNL OL К 2-AXIV-2-76. Törvényjavaslat az 1903. év december hó végéig viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról. 1903. november 7. - Az 1903. évi állami költségvetésről szóló törvényt Ferenc József 1904. április 2-án szentesítette, és az Országos Törvénytárban V. törvényként hirdették ki. 748 MREZSLT 44/a. f. Tisza iratok 2. cs. 8. t. 66. Az uralkodó távirata Tisza István részére. 1904. március 21. - Franz Schiessl báró, a kabinetiroda vezetője arról tájékoztatta a magyar miniszterelnököt, hogy az uralkodó az „újonctörvény javaslattal nagyon elégedett és a civillista kérdésében való eljárással kapcsolatban a legcsekélyebb kifogása sincs”. 749 Magyarország és Horvát-Szlavón-Dalmátország között létrejött pénzügyi egyezmény becikkelyezéséről szóló 1889. évi XL. törvény hatályának újabb meghosszabbításáról. Ferenc József 1904. április 2-án szentesítette, és az Országos Törvénytárban VI. törvényként hirdették ki. 750 Az 1889. évi VI. törvény 14., valamint az 1890. évi V. törvény 3. szakasza rendelkezésének, illetőleg a közös hadsereg és haditengerészet, valamint a honvédség számára megállapított újoncjutalék mennyiségének az 1904. év végéig való fenntartásáról szóló törvényt Ferenc József 1904. április 6-án szentesítette (VIII. törvény); Az 1904. évi újoncok megajánlásáról szóló törvényt Ferenc József szintén 1904. április 6-án szentesítette (IX. törvény). 201
