Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - B. Gróf Tisza István kormánya 1903. november 3-1905. június 18. - A házszabályreform terve és megegyezés az ellenzékkel
1 megnyithassa.73' Az időközben kedvezően megváltozott parlamenti viszonyok miatt az ülésszak bezárására márciusban nem került sor. A Függetlenségi Párt 1904. március 9-én - a beteg Kossuth Ferencet nélkülözve - konferenciát tartott, amelyen Polónyi Géza úgy foglalt állást, hogy „itt egy nemzetellenes kormányzati rendszerrel állunk szemben, s teljesen jogosult az ellenzéknek gróf Tisza kormányzatával szemben a személyi harc is.”731 732 Kelemen Béla hozzászólásában vetette fel azt a gondolatot, hogy fel kellene ajánlani a miniszterelnöknek: ha visszavonja indítványát, akkor az ellenzéki képviselők nem gördítenek akadályt az „állami életre feltétlenül szükséges javaslatok” elfogadása elé. A javaslatot -Tisza elszántságára hivatkozva - sem Polónyi Géza sem Thaly Kálmán nem tartotta kivitelezhetőnek, ezért a tanácskozásról kiadott tudósításban erről nem is tettek említést. Az értekezlet után egy asztalnál még öt képviselő (Sebess Dénes, Barabás Béla, Szatmári Mór, Kállay Leopold és Kapotsffy Jenő) beszélgetett és a hozzájuk csatlakozó Barta Ödön felvetette, hogy talán mégis megérne egy próbálkozást, felajánlani Tiszának az értekezleten elvetett javaslatot. A jelen lévőknek tetszett az ötlet, de a felszólalást egyikük sem vállalta, ezért Barta Ödön - este kilenc óra tájt - a tekintélyénél és népszerűségénél fogva a legalkalmasabbnak tartott Thaly Kálmánt kérte fel erre a feladatra. Thaly csak úgy vállalta a felkérést, ha erre Kossuth Ferenc is áldását adja. Miután Kossuth Ferenc jónak tartotta a tervet, Thaly Kálmán a másnapi felszólalás terhével tért nyugovóra. Az éjszaka folyamán Thaly meggondolta magát és március ю-én reggel arról értesítette Kossuth Ferencet, hogy a javaslatuk ismertetésének jogát Barta Ödönre ruházza át. Mivel Barta ezen a reggelen sem tu731 MNL OL К 26-1905-III-74. Tisza István miniszterelnök felterjesztése az uralkodó részére. 1904. március 9. 732 Egyetértés, 1904. március 11. Az előzmények. - A fentieket támasztja alá Kossuth Ferenc 1904. március 6-án „Bizalmas” jelzéssel ellátott levele Tisza Istvánnak: „Politikában ellenfelek vagyunk, de egyenes és tökéletesen lojális elvek választanak el egymástól, de nem személyes tekintetek, a magánéletben tisztelőd és barátod maradok, épp ezért engedd, hogy őszintén írjak, az én véleményem nem gyanús. Magyarországon az erőszak mindég rossz politika volt, ezt bizonyítja egész történelmünk, [...] Most még rosszabb e politika, midőn ellenfeleid és ellenségeid számát szaporítja, követőidet pedig a túlzás megingatja. [...] A felháborító, mindent leromboló, semmit sem tisztelő fiók obstrukció, magától megszűnt volna 4-5 nap le- folyta után, ha be nem adod a parallelülésekre vonatkozó indítványodat. [...] Azért, hegy a kihalófélben volt obstrukciót leverjed, egy új és hasonlíthatatlanul nagyobb obstrukciót provokálsz, még pedig úgy, hogy a legkínosabb kényszerhelyzetbe hozod azokat, kik belátván, hogy oly kis nemzet, mint a miénk, nem bír el ily hosszú és mély rázkódtatást. [...] Míg a vonagló pót obstrukciót, az ország nagy része megunta, az újat melyet egyenesen kierőszakolsz, a közvélemény jelentékeny része támogatni fogja. [...] S ez esetben, vagy tűröd az óriásilag megszaporodott obstruálok beszédeit és technikai obstruálását, a létező házszabályok alapján. [...] Vagy nem tűröd, és keresztül erőszakolod javaslatodat, valami parlamenti csínnyel. [...] a házszabály revíziót belevonod a rendkívüli eszközök hatáskörébe és ezzel kizárod a békésebb lebonyolítás lehetőségét. [...] oly szigorítása a házszabályoknak, melyet békés viszonyok közt, a mostani felháborító tapasztalat után, minden józanul gondolkodó ember helyeselhetett volna, a szájkosár nyomása alatt csak oly erőszakkal lesz keresztül hajtható, amelyet a hosszú és nagy rázkódtatásokat szenvedett nemzet súlyos következmények nélkül alig fog elbírhatni. Ha indítványodnak ezt a részét kikapcsolnád, igen nagy nehézséget gördítenél el még most is utadból, bármilyen nagy benyomást és ellenséges hangulatot keltett már fel a kifejezett szándék. Fontold meg kérlek, egy becsületes ember és hazáját forrón szerető, személyes tisztelőd szavát, ki csak elölről támad, és csak is a közjót keresi, barátod Kossuth Ferenc.” (MREZSLT 44/a. f. Tisza iratok 2. cs. 8. t. 49-50. Kossuth Ferenc levele Tisza István részére. 1904. március 6.) í97
