Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)

1. kötet - Kormányzati tevékenység a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében - Igazságügy-minisztérium

Büntetőjogi reform

A katonai bűnvádi perrendtartás 1902-ben elkészített tervezetét, amelyet Kolossváry Dezső honvédelmi miniszter neve fémjelzett, a magyar Igazságügy-minisztérium munkatársai is véleményezték. Az átdolgozott tervezetet a közös hadügyminiszter 1903 tavaszán küldte meg a magyar miniszterelnöknek. A katonai büntetőjog reformjának megvalósítását hazánkban főleg az hátráltatta, hogy az osztrák, a magyar és a horvát polgári büntető törvények jelentősen eltértek egymástól. A katonai bíróságok tárgyalási nyelvéről Kolossváry Dezső honvédelmi miniszter csak annyit közölt, hogy az megegyezik a „véderő illetőségének szolgálati nyelvével.”597

A leánykereskedelem felszámolása érdekében 1902 júliusában Párizsban tartott nemzetközi konferencián a résztvevő államok képviselői büntetőjogi intézkedések meghozatalára vállaltak kötelezettséget. A franciák által kidolgozott egyezmény tervezetet a magyar kormány 1903. augusztus 5-én fogadta el. (1905. augusztus 5./17.)

Az elméleti jog- és államtudományi államvizsga törvényi szabályozására nem került sor. (1903. július 9./21.)

Főndvamagyi bíráskodás

Plósz Sándor igazságügy-miniszter 1903. február 19-én kelt felterjesztésére az uralkodó március 10-én engedélyezte, hogy a királyi főudvarnagy előkészítse a főudvarnagyi bíráskodás törvényhozási szabályozását.598 A készülő törvényjavaslat a főudvarnagyi bíróságot, mint a Magyar Korona Országainak közös bíróságát tervezte létrehozni. A Hor- vát-Szlavón-Dalmát autonóm Országos Kormány véleményének meghallgatása után a bán állásfoglalása szerint a fenti kérdés, mivel az 1868. évi XXX. törvény taxatíve nem sorolja fel, nem tartozik a közös ügyek közé. A tárgyalások során a magyar fél ragaszkodott ahhoz, hogy „monarchikus érdekből szükséges a királyi ház tagjai számára ily kivételes bíróságot felállítani. E monarchikus érdek kielégítését biztosítani pedig közös törvényhozás feladata”.599 A vita elhúzódása miatt a királyi ház tagjai feletti bíráskodás szabályozásáról szóló igazságügy-miniszteri felterjesztés már az új miniszterelnök, Tisza István miniszterelnök részére készült el 1903. december 7-én.600

Sajtótermékek szállítási jogának megvonása

A belügyminiszter előterjesztésére két német nyelvű (1903. július 9У5., augusztus 26./2.) és két horvát nyelvű (1903. július 17./8., július 17./9.) lap postai szállítási jogát vonták meg.

597 MNL OL К 26-1907-XLI—3563. sz. A honvédelmi miniszter átirata a miniszterelnök részére. 1903. október 27.

598 MNL OL К 26-1909-П-881. sz. Legfelsőbb elhatározás. 1903. március 10.

599 MNL OL К 255-1904-12. t-1892. sz. Az igazságügy-miniszter átirata a pénzügyminiszter részére. 1904. május. 27.

600 MNL OL К 26—1909—II—88i. sz. Plósz Sándor igazságügy-miniszter felterjesztése Tisza István miniszterelnök részére. 1903. december 7. - A törvényjavaslatot 1904. március 2-án terjesztették a képviselőház elé.