Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)

1. kötet - Bevezető tanulmány - A. Gróf Khuen-Héderváry Károly kormánya 1903. június 27-1903. november 3. - Khuen-Héderváry Károly kormány megalakítása

I

A Széli Kálmán miniszterelnök kivárásra alapított taktikáját kezdettől fogva erős kritikával fogadó, - az exlex állapot bekövetkeztét előre megjósoló - gróf Tisza István az obst- rukcióval szembeni tehetetlenséget látva, 1903. március elején határozott lépésekre szólította fel a kormányfőt.8 Tisza István erről a beszélgetésről naplójában a következőket rögzítette:9 „O megmaradt amellett, hogy másra, mint tétlen kitartásra nem vállalkozik, mire azt feleltem, hogy ezt igen sajnálom, de ha ő nem teszi meg, mit az ország érdeke feltétlenül megkíván, akkor nem marad más hátra, minthogy helyét másnak adja át. Útjaink május elején valószínűleg el fognak válni, ezen nem segíthetünk, azt azonban megígértem, hogy a pártban semmi mozgalmat nem indítok, míg ezt neki előzetesen be nem jelentem.” A kormányfő megbuktatását vagy a Szabadelvű Párt támogatásának megvonásával, vagy uralkodói döntéssel lehetett véghez vinni. A kormánypárton belüli ellentétek további felerősödésétől tartva, a király magára vállalta Széli Kálmán menesztését.

A magyar politikai krízis felszámolását Ferenc József már 1903. április elejétől kormányfő váltással remélte elérni. A feladat végrehajtására két politikus látszott alkalmasnak.10 * 12 Nevezetesen a Kállay Béni közös pénzügyminiszter jelöltjeként színre lépő gróf Khuen-Héderváry Károly, akit - a granicsár jelzővel emlegetve - horvát bánként erőskezű politikusként tartottak számon, valamint a Fejérváry Géza által egyetlen alkalmas jelöltként ajánlott gróf Tisza István. Fejérváry a bécsi eseményekről április 6-án így számolt be Tisza Istvánnak: „a király magatartásában a trónörökös hazaérkezte óta nagy változás állott be. Ez utóbbi befolyása alatt elvesztette bizalmát a Széli-féle taktikában, az obstruk- ció teljes megtörését kívánja, és őt Bécsbe rendelte javaslattétel végett.”" Fejérváry közölte, amennyiben Tisza István vállalja a kormányfői tisztet, őt fogja javasolni az uralkodónak. A felkérést Tisza azzal a kikötéssel fogadta el, hogy a konkrét lépésekkel várják meg május elsejét, amikor az ellenzék - a provokációnak feltüntethető királyi lépés nélkül - az exlex állapotot előidézi. Kállay Béni pedig 1903. április 27-én tájékoztatta arról a királyt, hogy a magyar válság megoldására Khuen-Héderváry Károly készen áll, de „ezt nem kell siettetni.”'2

A várakozásnak megfelelően a Lukács László pénzügyminiszter által 1903. március 30-án beterjesztett, a közterhekről és az állami kiadásokról szóló törvényjavaslat elfoga8 Tisza István a haderő kérdéséről a parlamentben 1903. december 23-án így fejtette ki véleményét: „Mi t. Ház teljes meggyőződéssel állunk a közös hadsereg alapján, és kívánjuk fenntartani a hadseregnek egységes vezényletét, vezérletét és belszervezetét úgy, ahogy az az 1867 évi XII. törvény 11. §-a által konstruál- tatott. Tesszük ezt abban a meggyőződésben, hogy a magyar nemzet érdeke kívánja azt, hogy az a hadsereg, amely a közös védelem kötelezettségét teljesíti, mentül erősebb, mentül harcképesebb legyen katonai szempontból. [...] Azt hiszik a képviselő urak, hogy a nemzeti politika az: akcióképtelenné termi a magyar nemzetet azzal a helyzettel szemben, amelyet a Balkán-félszigeten látunk. [...] az a helyzet, az a forrongás a Balkánon igenis érinti, és érinteni fogja mindég nagyon közelről a magyar nemzet érdekeit [...] Ezért kell az, hogy Magyarország hozzátartozó része, és pedig a paritás alapján teljes egyenrangúsággal bíró része legyen egy oly európai nagyhatalomnak, amelynek szava döntő súllyal essék a mérlegbe.” (Képviselőházi Napló, 1901-1905. 363. országos ülés. 1903. december 23. 419-421.)

9 Tisza, 1923. 698.

10 Ferenc József Kállay Bénit is felkérte, hogy vállalja el a magyar kormányfői tisztet, de a kérést a pénzügy- miniszter határozottan elutasította.

и Tisza, 1923. 698.

12 MNL OL Khuen-Héderváry Károly elpusztult levéltárának Iványi Emma által készített regesztái. Kállay Béni levele gróf Khuen-Héderváry Károlyhoz. 1903. április 27.

l7