Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)

1. kötet - Kormányzati tevékenység a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében - Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium

Iákkal kapcsolatos, avagy azoktól külön szervezett tanonc-otthonokra és általában azon tanulók nevelését célzó társadalmi, testületi és hatósági kezdeményezésekre és szervezetekre. Működési és érdeklődési körébe tartoznak továbbá mindazon egyesületek ás szervezetek, amelyek a népoktatási tanintézetek és azok alkalmazottaival szorosabb kapcsolatban vannak.” A tanfelügyelők ún. különös teendői közé tartozott a Közigazgatási Bizottságok588 ellenőrzése, amelyek az iskolákban használható tankönyvek körét, az épületek állagát, a tanítói illetmények kifizetését és a tankötelezettség betartását felügyelték. A tervezet szerint a tanfelügyelők és helyettesük az ún. segédfelügyelők által irányított irodák egy kiadandó „ügykezelési ügyrend” alapján végeznék a nyilvántartások, törzskönyvek vezetését, a körlevelek és körrendeletek, valamint a főispánok részére készített jelentések kiadását. Az előterjesztés készítői kiemelten kezelték azokat a részeket, ahol a tanfelügyelők jogosítványai a tanítók magyar nyelv ismeretének megkövetelésére, illetve a magyar nyelvű oktatás általánossá tételére vonatkoztak. E cél érdekében a felügyelet ellenőrzi, „hogy a tanító-, tanítónőképzés egész iránya megfeleljen azon hazafias feladatnak, amelyet a magyarországi népoktatási tanintézetek tanítóinak meg kell oldaniuk, hogy a népoktatási törvényben megállapított népiskolai tancélt: nevezetesen az 1868. évi XXXVIII. törvényben kötelezett ismeretkör közlését és a nép nevelését, továbbá a magyar nyelv megtanítását illetően kellően megoldassák.”589 Az állami támogatásban részesülő felekezeti iskolákban tanítók számára csupán egy éves határidőt kívántak biztosítani arra, hogy a magyar nyelvet elsajátítsák. A népiskolák második osztályától kezdve a humán tárgyak mellett a magyar nyelvű számtan tanítás bevezetését tervezték. Az elemi iskolák elvégzésének érdekében javasolták, hogy „a tandíj nem fizetése az állami iskolák benépesítésénél akadályul ne szolgáljon. Vagyis az állami népiskolából nem lehet senkit ez okból eltávolítani.”590 Általánosságban megállapítható: a szaktárca az óvodáktól a tanítóképző intézetekig - függetlenül attól, hogy állami, felekezeti, egyesületi intézményről van-e szó - a teljes körű felügyelet megvalósítására törekedett.

Ebben az évben is tovább folyt a munka a miniszter közoktatási kérdésekben tanácsadói és véleményező testületéként 1895. november 8-án létrehozott Országos Közoktatási Tanácsban, illetve az ezen belül működő szakbizottságokban.59' Kiemelt feladatként a gimnáziumi, a reáliskolai és a népiskolai tanterv utasításainak elkészítésén dolgoztak.592

588 A Közigazgatási Bizottságok népoktatási ügyekre vonatkozó hatásköréről lásd: 1876. évi VI. törvény - A közigazgatási bizottságokról; 1876. évi XXVIII. törvény. - A népiskolai hatóságokról; 1893. évi XXVI. törvény. - A községi, valamint a hitfelekezetek által fenntartott elemi iskolákban működő tanítók és tanítónők fizetésének rendezéséről.

589 MNL OL К 255-1903-16. t-2726. sz. Utasítás (tervezet) a népnevelési kir. tanfelügyelők részére. 1903. V. fejezet.

590 MNL OL К 255-1903-16. t-2726. sz. Utasítás (tervezet) a népnevelési kir. tanfelügyelők részére. 1903. II. fejezet. - 1905-ben, Berzeviczy Albert, a Tisza-kormány volt vallás- és közoktatásügyi minisztere azt a véleményét hangoztatta, hogy a tankötelezettséggel a tandíjfizetés kötelezettsége nem egyeztető össze, ezért az ingyenes népoktatás bevezetésére van szükség. (MNL OL К 148-1905-19-7754. Berzeviczy Albert levele Kristóffy József belügyminiszter részére. 1905. december 4.)

591 Az Országos Közoktatási Tanács Szervezeti Szabályzatát lásd: 28281895. sz. V. К. M. sz. rendelet.

592 Évkönyv 1903,1904.123.