Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Kormányzati tevékenység a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében - Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium
szere befizetni, illetve elismerte, hogy a szerződés leteltével a telepeken lévő összes létesítmény, térítés mentesen állami tulajdonba kerül. A minisztertanács által 1903. január 21-én jóváhagyott megállapodást az uralkodó április 17-én tudomásul vette. Vallás- És Közoktatásügyi Minisztérium Tanintézetek Magyarországon 1903-ban a 3 032 356 fő tanköteles kisdiák 82%-a járt iskolába. A népiskolák száma az előző évihez képest negyvenhárommal emelkedett. A 17 342 népiskola közül 16 984 volt elemi iskola, huszonkilenc felső népiskola, valamint 329 intézmény polgári iskolaként tevékenykedett. Az iskolák fenntartók szerinti csoportosítása szerint államiként működött 1947, községi kézben volt 1687 és felekezeti 13 708. Az oktatás nyelvét véve figyelembe 10 881 iskolában (62,7%) az oktatók csak magyarul, 6461 nemzetiségi intézmény felében pedig magyarul is tanítottak.580 581 A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1903-ban a középszintű szakoktatás területén tervezett változtatásokat. A polgári iskolákban a gimnáziumoktól eltérően a gyakorlati ismeretek elsajátítására helyezték a hangsúlyt, és az alsóbb fokú hivatali adminisztráció ellátására képezték ki a négy elemit elvégzett tanulókat. Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter 1903. július 27-én terjesztette fel a polgári és felső polgári iskolákról szóló törvényjavaslatát Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök részére.58' Az előterjesztés - amelynek a tárcák közötti egyeztetése a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1899. szeptember 5-én kelt átirata óta zajlott - szerint a „megfelelő anyagi erővel bíró községek gondoskodjanak az elemi iskolák fölé helyezett s a gyakorlati életben megkívántató hasznos ismereteket nyújtó oly tanintézetek - a polgári iskolák - felállításáról, melyek négyévi tanulmány után lehetőleg befejezett egészet képező általános műveltséget adnak”. A négyéves képzésben, külön osztályokban a lányok is részt vehetnek. A polgári iskolák készítenék elő a tanulókat a középfokú szakiskolákra és a felső polgári iskolára. A polgári iskolák tantevét úgy állapítanák meg, hogy a „fiúiskolákban a középiskolák (gimnáziumok és reáliskolák), a leányiskolákban pedig a felsőbb leányiskolák négy első osztályával lehetőleg párhuzamosan haladván, kellően befejezett egészet alkosson, és az iskolákba való kölcsönös átlépés megkönnyíttessék”. A felső polgári iskolákat hároméves képzéssel - csak fiúk részére - a törvényhatósági joggal felruházott városokban és a vármegyék székhelyein, mint fontosabb kulturális központokban szándékoztak létrehozni. Az új iskolai képzés feladata, hogy „módot nyújtsanak a közéleti tevékenységhez és közgazdasági célokat szolgáló foglalkozásokhoz megkívánt magasabb gyakorlati irányú általános műveltség megszerzésére. így talán lehetővé válik a középiskolákra és felső kereskedelmi iskolákra, valamint az egyetemre a túl nagy számú jelentkezést meggátolni.” A tantervet úgy állították össze, hogy az itt szerzett érettségi bizonyítvány a főiskolai képzettséget nem kívánó közigazgatási és köz580 Évkönyv 1903,1904. 290-291. 581 MNL OL К 148-1904-19-3784. sz. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium felterjesztése Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök részére. 1903. július 27. (Lásd még: 43542/1903. V. К. M. sz. körrendelet. A középiskolai tanév két félévre való osztása. Rendeletik Tára, I. köt. 529.)
