Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Kormányzati tevékenység a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében - Földművelésügyi Minisztérium
I területén lévő telepes községek „ügyében tárgyalások folynak, s a lehetséges időpontban a problémák elintézést fognak nyerni.”568 A már létrehozott állami telepeken az 1903-ban 251 ház, öt iskolai tanterem, négy tanítói lakás és egy óvoda készült el. Igazfalván a templom építése fejeződött be, és Nagysármáshoz hasonlóan a belső berendezések költségeit itt is a kincstár biztosította. A Telepítési Alap földterülete 582 kát. holddal gyarapodott, amelyet Torda-Aranyos vármegyében, Alsódetrehem és Felsődetrehem községekben vásároltak.569 Gyógyfürdők és turizmus 1903 márciusában képviselők egy csoportja emlékiratban hívta fel a figyelmet a hazai fürdők fejlesztésének fontosságára. Véleményük szerint „A fürdők fellendítésében van pedig egyedül szabad kezünk, mert minden egyébbe beleszól Ausztria és a külföld: kiegyezéssel, kereskedelmi szerződésekkel, kontingentálással, brüsszeli konvenciókkal.”570 Annak ellenére, hogy 1882-ben Trefort Ágoston vallás-és közoktatásügyi miniszter kinevezte „a hazai fürdőink emelésére kirendelt bizottságot”, ez ügyben jelentős érdemi intézkedés nem történt. A Földművelésügyi Minisztérium kezelésében négy fürdőt tartottak nyilván.57' Nevezetesen: Herkulesfürdő, Radnaborberek, Ránkfüred és Vízakna. A költségvetésben a fürdők fejlesztésére nem szerepelt pénzügyi forrás, pénzintézetektől nem vehettek fel hitelt. Herkulesfürdő fejlesztését a minisztérium azzal a bérleti szerződéssel próbálta biztosítani, amely szerint a Temesi Agrártakarékpénztár 1889. január i-től 1920. végéig- az évi 142 ezer korona bérleti díj mellett - 400 000 korona értékben, új beruházásokat hajt végre.572 Mivel a pénzintézet nem teljesítette a szerződésben vállalt kötelezettségét, már 1903-ban megkezdődtek az egyeztetések a bérleti szerződés felbontásáról, de a felmerült költségek elszámolásáról csak 1905-ben sikerült az érintett feleknek megegyezni. A magyarországi gyógyfürdők korszerű kiépítését a megfelelő állami támogatás hiánya mellett a közlekedési nehézségek is hátráltatták. Például Gyergyóditró és Gyergyó- szárhegy községek közbirtokossága a tulajdonukban lévő és adóssággal terhelt Borszékfürdőt további beruházásokat biztosító vállalkozónak kívánták bérbe adni, de a fejlesztések megtérülésének kilátásait a székelyföldi vasutak megépítésének elhúzódása hátráltatta. A Székelyföldi Kirendeltség vezetőjének indoklása szerint: „Mert hiába fektet bele egy vállalkozó milliókat az oly fürdő vállalatba, melyet 98 kilométer választ el a legközelebbi vasútállomástól”.573 Hasonló gondokkal küzdöttek az Alacsony-Tátrában, Liptó és Zó568 MNL OL К184-1903-i/b. t-64580. sz. A földművelésügyi miniszter leirata a Kincstári Jogügyi Igazgatóság részére. 1905. június 20. 569 Évkönyv 1903, 1904.111-113. 570 MNL OL К 184-1903-38-28311. Országgyűlési képviselők emlékirata a hazai fürdőügy fellendítésére. 1903. március 7. 571 Herkulesfürdő, Krassó-Szörény vármegye, ma: Baile Herculane, Románia; Radnaborberek, Beszter- ce-Naszod vármegye, ma: Valea Vinului, Románia; Ránkfüred, Abaúj-Torna vármegye, ma: Herlany, Szlovákia; Vízakna, Alsófehér vármegye, ma: Оспа Sibiului, Románia. 572 MNL OL К 178-1905-68. A földművelésügyi miniszter előterjesztése a minisztertanács részére a Herkulesfürdőre vonatkozó bérleti szerződés felbontásáról. 1905. 573 MNL OL К178-1903-6418. A Székelyföldi Kirendeltség felterjesztése a földművelésügyi miniszterhez. Marosvásárhely, 1903. szeptember 30. 45
