Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Kormányzati tevékenység a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében - Földművelésügyi Minisztérium
I lemért az alkoholizmus, hibás gazdasági döntés, elemi csapás, vagy a gazdasági válság okolható.5'8 A Statisztikai Hivatal vezetői a feltárt adatok alapján az alábbi javaslattal éltek: „az elviselhetetlen kamatlábú, a birtokos érdekeivel homlokegyenest ellenkező, különböző határidőkben lejáró terhes kölcsönöknek szolid kamatlábú, kedvező fizetési feltételekhez kötött egységes kölcsönösszegre való konvertálása jóformán az egyetlen eszköze már-már elhanyatló birtokos osztályunk megmentésének.” Az adósságok konvertálásával az államilag támogatott, kellő számban felállított községi hitelszövetkezeteket javasolták megbízni. Ehhez a pénzügyi művelethez szükséges milliárdokat a kincstár megbízásából valamelyik földhitelintézet - Magyar Földhitelintézet vagy a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete - záloglevelek kibocsátásával teremtené elő. Az állami garanciával piacra kerülő záloglevelek vásárlói főleg az árvapénztárak, közalapok és alapítványok köréből kerülnének ki. A jelentés készítői az egyes tájegységek speciális adottságait is figyelembe vevő, részletes tanulmányok elkészítését javasolták. A kormány határozott birtokpolitikai intézkedéseit magánszemélyek is sürgették, így került Széli Kálmán miniszterelnöki hivatalába Halmágyi Sándor nyugalmazott ítélőtáblái bíró, Kolozs megyei földbirtokos emlékirata, amelyet 1901. december 22-én küldtek át a Földművelésügyi Minisztériumba.5'9 A szerző szerint az elmúlt harminc évben a 100 holdtól az 1000 holdig terjedő földterülettel rendelkező középbirtokosok „nem kevesebb, mint fele teljesen elpusztult.” Történt ez annak ellenére, hogy „mondhatni, növényi szívósággal (értsd: hazafisággal) ragaszkodtunk a magyar földhöz. Mert éreztük, hogy a magyar hegemónia ebben a hazában, s kivált nemzetiségi vidékeken s főleg Erdélyben végre is attól függ, hogy mi maradunk-e a föld urai vagy sem.” A politikusok és újságírók részéről gyakran elhangzik a vád, hogy a középbirtokosság nehézségeinek fő oka az elavult termelési rendszerhez való ragaszkodás mellett az uzsorakamatokkal terhelt hitelfelvétel. Halmágyi Sándor tapasztalatai azt igazolták, hogy a szolidabb kamatokkal dolgozó földhitelintézetek közül „máig is csak egyiknek van expozitúrája (képviselete - S. L.) a vidéken, az is csak pár év óta. Az út ama pénzforrásokhoz nem egyszerű és nem is rövid. Földhitelintézeteink alapszabályai talán nem is adnak még elég méltányos alapot a középbirtok, főleg a 100-500 holdas birtok hitelalapjának megfelelő elfogadására.” Vidéken nem csak az uzsorások, hanem a helyi pénzintézetek is magas, 8 és 12% közötti, illetve még ennél magasabb kamatokkal dolgoznak. Halmágyi Sándor megoldási javaslata: „A Földművelésügyi Minisztériumnak alárendelt kiküldöttség volna szervezendő, melynek hivatali hatásköre az lenne, hogy a középbirtokosság vagyoni helyzetét (telekkönyvi állás, terhek, jelzálogi és függő adósság, gazdasági mérleg) a hozzá folyamodók kívánatára megvizsgálja, az adósság konvertálására nézve tervet készítsen.”* 519 520 Az 5%-os, ötven évre szóló kölcsönök pénzalapját a Földművelésügyi Minisztérium költségvetéséből biztosítanák, vagy egy államilag finanszírozott „Mezőgazdasági Kisegítő Bank” alapításával, amely eljárásai során bélyeg- és illetékji8 Szterényi, 1902. — „Hazánkban az utóbbi tíz év termésátlaga búzában 15,63 hektoliter/hektár, Angliában 28 hektoliter/hektár.” 519 MNL OL К 178-1903-10339. sz. Széli Kálmán miniszterelnök átirata Darányi Ignác földművelésügyi miniszter részére. 1901. december 22. 520 MNL OL К 178-1903-10339. sz. Széli Kálmán miniszterelnök átirata Darányi Ignác földművelésügyi miniszter részére. 1901. december 22. 43
