Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Kormányzati tevékenység a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében - Kereskedelemügyi Minisztérium
A tengerhajózási kedvezmény mellett a nemzetközi tengerjogi egyezmény kérdése is napirendre került. Az egységes tengerjogi gyakorlat elfogadtatása érdekében eddig csak az érintett országok ún. tengerjogi egyesületei igyekeztek közös nevezőre jutni. Tanácskozásaik (1898-ban Antwerpenben, 1899-ben Londonban, 1900-ban Párizsban, 1902-ben Hamburgban) eredményeként egy tervezetet készítettek, és a kormányszintű egyeztetésre a belga kormányt kérték fel.4" A belga kormány 1902. december 31-én egy olyan diplomáciai értekezlet összehívásának szándékáról értesítette Gohichowski külügyminisztert, amelyen a meghívott államok „teljhatalmú” képviselői a tengeri összeütközések és a mentések ügyének nemzetközi szabályozásáról tárgyalnának. A magyar kereskedelemügyi miniszter csak akkor kívánt foglalkozni a részletekkel, ha Magyarország önálló államként vehet részt az értekezleten. Ezért kormányzati szinten szükségesnek tartották, hogy a magyar küldöttek külön ügykörrel, önálló megbízólevelet kapjanak, a felvett jegyzőkönyvekben és a kötendő egyezményben Magyarország neve Ausztriától teljesen elkülönítve szerepeljen, valamint az egyezmény megkötése esetén külön ratifikációs okmány készüljön.4'2 A magyar kormány feltételeiről a közös külügyminiszter nem nyilatkozott, mert szerinte még nem dőlt el, hogy az egyezményt az államfők vagy a kormányok nevében fogják aláírni.4'3 Az aláírási jogosultság kérdése 1905 októberében került ismét napirendre, amikor a brüsszeh tanácskozáson két egyezmény született. Az első a tengeri összeütközésekből fakadó kártérítéseket, a másik pedig a mentésben résztvevők kártalanításának kérdését rendezte.4'4 A külügyminiszter előzetesen úgy foglalt állást, hogy az egyezményhez történő csatlakozási okmányokat az Osztrák-Magyar Monarchia brüsszeli nagykövete fogja aláírni. A Monarchia két kormánya végül is elfogadta az 1910. szeptember 23-án véglegesített nemzetközi megállapodást, és az ennek alapján készített 1911. június 23-án benyújtott törvényjavaslatot4'5 a magyar parlament az 1913. évi I. törvényként fogadta el. Az 1888-ban alapított Balatoni Gőzhajózási Rt. is csak folyamatos állami támogatással tudott talpon maradni. (1903. augusztus 26./3.) A részvénytársaságot működésének első tíz évében a 2000 forintnyi állami mellett a Balaton környéki megyék, nevezetesen Somogy, Veszprém és Zala, évi három-három ezer forint segéllyel támogatták. Ennek fejében a társaság köteles volt fenntartani a nyári hónapokban Balatonfüred és Siófok közötti járatát és a postai küldemények ingyenes szállítását.4'6 Az állami támogatást 1890-ben a kormány 6000 forintra emelte azzal a kikötéssel, hogy a részvénytársaság a meglévő egy gőzöséhez még egyet vásárol és új járatokat is indít.4'7 A társaság forgalma 411 412 413 414 * 416 417 411 MNL OL К 26-1908-XXXIX-752. sz. A Tengerjogi Magyar Egyesület felirata Széli Kálmán miniszterelnök részére. 1903. január 22. - A magyar egyesületet 1902-ben hozták létre. 412 MNL OL К 26-1908-XXXIX-752. sz. Láng Lajos kereskedelemügyi miniszter felirata Széli Kálmán miniszterelnök részére. 1903. április 23. 413 MNL OL К 26-1908-XXXIX-7J2. sz. Láng Lajos kereskedelemügyi miniszter átirata Plósz Sándor igazságügy-miniszter részére. 1903. március 20. 414 MNL OL К 26-1908-XXXIX-752. sz. Az igazságügy-miniszter feljegyzése a brüsszeli tengerjogi értekezleten létrejött nemzetközi egyezménytervezethez való hozzájárulás tárgyában. 1906. október 16. 413 Képviselőházi Irományok, 332. sz. 1911. június 23. 416 MNL OL К 26-1904-VII-1653. sz. A kereskedelemügyi miniszter előterjesztése a Balatoni Gőzhajózási Rt. állami segélyezésére. 1903. augusztus 10. 417 A 6000 forint=12 000 korona. 120
