Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Kormányzati tevékenység a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében - Pénzügyminisztérium
beruházási kiadásokból fedezendő munkálatokat is.”359 360 361 A kamarai vezetők szerint olyan beruházásokra lenne szükség, „amelyeknek a megvalósítása, amellett, hogy magában véve is általános nagy gazdasági érdek, egyszersmind újabb gazdasági fejlődésnek az alapját, föltételeit és tényezőit teremtheti meg”. Ezek közé sorolták a budapesti pályaudvarok modernizálását, az olcsó vízi utak, valamint a fővárosi kereskedelmi kikötők és tárházak kiépítését és a pályaudvarokkal való összeköttetésük megteremtését. A törvényjavaslatban rögzített erőforrásokat nem tartották elegendőnek arra, hogy a magyar ipar fejlődésének új lendületet adjon. Javasolták: „Tekintettel ugyanis arra, hogy a magyar ipar nélkülözi azt a védelmet, mely más államok ipara a behozatali vámokban élvez, s hogy másfelől nálunk nincsen meg oly mértékben, mint másutt, az ipari vállalkozás és a nagyobb ipari tevékenységhez szükséges tőkeerő, e hiányok pótlása céljából [...] olyan intézményeknek a létesítésére van szükség, amely a jelenlegi iparfejlesztési alapnál sokkal nagyobb anyagi eszközökkel rendelkezik.” A beruházásokról csak az 1904. évi XIV. törvény intézkedett, a Széli és a Khuen-Héderváry kormány időszakában ebben a kérdésben nem született érdemi döntés. Az 1903. évi állami bevételekről és kiadásokról megállapítható, hogy a Khuen-Héderváry kormány megőrizte az államháztartás egyensúlyát. Lényeges elmaradás az egyenes adókból származó befizetéseknél jelentkezett, ahol az előző évi 211182 ezer koronával szemben csak 170174 ezer korona bevételt könyvelhettek el, de ezt a kiesést ellensúlyozták a fogyasztási adók. A Monarchia két államának közös kiadásai sem változtak meg lényegesen, annak ellenére, hogy a delegációk legfelsőbb jóváhagyással 1902. június 19-én a közös hadsereg részére 38 millió korona hitel folyósítását engedélyezték, és a magyar kincstárat terhelő részt havonta kellett utalványozni.300 Adóügy Az 1903. május elsejével bekövetkezett költségvetésen kívüli állapot miatt a pénzügyminiszter 1903. évi 1787. sz. körrendeletével beszüntette „az állami adók és azok módjára beszedendő összes kincstári s egyéb köztartozások behajtását”, de az önkéntes befizetések törvényhatóságok útján történő elfogadását nem függesztette fel. Az exlex állapot keltette bizonytalanságot kihasználva az ellenzék 1903 szeptemberében az önkéntes befizetések átvételének megtagadására bíztatta a törvényhatóságokat. Kiskunfélegyháza képviselő testületé szeptember 18-án hozott határozatával „a városi adóhivatalt az állami adótartozásoknak nem csak végrehajtás útján való behajtásától, hanem önkéntes fizetés esetén való beszedésétől is eltiltotta, s erről a város közönségét hirdetményileg” értesítette.301 Ezt követően pedig Hajdú vármegye törvényhatósági bizottsága 1903. szeptember 21-én tartott közgyűlésén hasonló határozatban tiltotta meg a területén fekvő városok és 359 MNL OL К 235-1903-3. t-4443. sz. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara felterjesztése a kereskedelemügyi miniszter részére. 1903. november 7. (Ezt a felterjesztést 1903. november 9-én a pénzügyminiszter részére is megküldték.) 360 MNL OL К 255-1903-3.1.-3605. sz. A közös pénzügyminiszter átirata a magyar pénzügyminiszterhez a szeptemberben esedékes 688 ezer korona átutalásáról. Bécs, 1903. augusztus 31. 361 MNL OL К 255-1903-2. t-3792. sz. A Budapest Vidéki Pénzügyigazgatóság jelentése Pénzügyminisztérium részére Kiskunfélegyháza városnak az állami adók beszedését eltiltó határozata tárgyában. 1903. szeptember 20. 108
