C. Tóth Norbert - Mikó Gábor: Zsigmondkori oklevéltár XIII. 1426 - Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 55. (Budapest, 2017)

1426

72

1426. február 5. -február 6.

Fábián és Ferenc nevű familiárisait a panaszosok Vasary birtokon lévő részére, ahol Albert nevű familiárisukat szidalmazták és megsebesítették, lovát és fegyvereit elvették; ezenkívül egy jobbágyukat a saját erdejükben ártatlanul kirabolták potentia mediante az ő igen nagy kárukra. Ezért megparancsolja nekik, hogy küldjék ki tanúbizonyságukat, akinek a jelenlétében a királyi emberek egyike tudja meg az igazságot, majd azt írják meg neki. Kijelölt királyi emberek: Georgius de Saap, Iacobus Bodo de Bodahaza, Petrus Chopa de Sáp, Ipolitus de Ladan, Georgius de Mezewgyan, Petrus de Soroch, Symon de Sytheth, Ladislaus de Adon.

Papíron, hátlapján zárópecsét töredékeivel. Leleszi konvent országos lt., Acta anni 1426-30. (DF 221666.)

105 Febr. 5. Pozsony. Zs. emlékezetül adja, hogy néhai Kapler Péter pozsonyi várnagy özvegye: Waltpurga, továbbá fiai: János és Péter, valamint leányai: Margit, Borbála és Orsolya neki azon a 2000 aranyforinton felül, amelyért cserébe a Moson megyei Köpcsény vára és oppiduma, továbbá Pammern birtok egészében és Redendorff 1 birtok felerészben náluk van zálogban, kérésére neki további 4500 aranyforintot adtak, és vállalták, hogy a mondott vár felújítására 2000 aranyforintot fordítanak. Ezért saját akaratából, és felesége, Borbála királyné egyetértésével meg a főpapok és főurak tanácsából az említett birtokokat minden tartozékukkal és jövedelmükkel együtt elzálogosítja Waltpurgának, fiainak és leányainak, és örököseiknek, vállalva egyúttal azt is, hogy ezeket Waltpurga életében sem ő, sem utódai nem válthatják vissza, ám az asszony halála után erre mind neki, mind utódainak az összesen 8500 forint zálogösszeg kifizetésével joga van. Kiköti továbbá, hogy a vár felújítására vállalt 2000 forintból évenként legalább 300 forinttal el kell számolniuk vagy neki, vagy e célra kirendelt officiálisának. Ezek mellett megígéri, hogy a mondottakat és utódaikat a zálogbirtokokban megvédelmezi. Az oklevelet titkospecsétjével erősítette meg, visszahozatala esetén a nagypecséttel megerősített privilégium kiállítását ígéri. - A szöveg élén jobbról: Commissio propria domini regis. - Fejérpataky László másolatából, amely szerint az eredeti oklevél a gróf Batthyány család lajtafalvi levéltárában volt, az Esterházyak kismartoni levéltárából átkerült iratok között. Az MNL OL Diplomatikai Gyűjteményeiben nem található. - Átírta Zs. 1426 márc. 1-én kelt, függő kettőspecsétjével megerősített privilégiumában: 234, amelyet I. Ferdinánd király 1557. ápr. 3-án írt át. DL 11755. (NRA 689-35.) - Zs. oklevelének kiadását lásd Fejér X/6. 802. (Dobner: Monum. hist. Bohemica II. 408. nyomán), ám az olvasati eltérésekből egyértelmű, e kiadás forrása nem a Ferdinánd-féle átirat, hanem minden bizonnyal Zs. cseh nyelvű oklevelének korabeli másolata volt, lásd Archiv ministerstva vnitra: Gubernialni listiny 132. (DF 288384.)

1 Az átiratban: Bedendorff.

106 Febr. 6. e. (in Zenthemreh, f. [...] a. Dorothee) Váraskeszi Lépes Lóránt erdélyi alvajda a kolozsmonostori konventhez. Elmondták neki Novay-i Péter fia: János és soror-a: Margit nevében, hogy ők a Torda megyei Gerebenes birtokba, amely őket örökség jogán illeti meg, be akarnak kerülni. Ezért meghagyja a konventnek, hogy küldjék ki tanúbizonyságukat, akinek a jelenlétében az alvajdai emberek egyike a szomszédok és határosok összehívása után vezesse be őket abba és iktassa azt részükre; az esetleges ellentmondókat idézze ad terminum competentem a jelenléte elé. Kijelölt alvajdai emberek: Michael de Moch, Ladislaus de Galaz, Nicolaus f. Sándor de dicta Moch, Philippus de [...].

Átírta a kolozsmonostori konvent 1426. aug. végi oklevelében: 1050. DL 28595. (KKOL Neoregestrata, Torda B-8.) - Mellette 1783. évi hiteles másolata; a kivonat ez alapján készült.

107 Febr. 6. (Posonii, in Dorothee) Zs. emlékezetül adja, hogy egyfelől Kanysa-i István v< t ajtónállómesternek Flerman-i János fiainak: Miklósnak, Ferencnek és Péternek - V ;