C. Tóth Norbert - Mikó Gábor: Zsigmondkori oklevéltár XIII. 1426 - Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 55. (Budapest, 2017)

Név-, tárgy- és számmutató

506

Név- és tárgymutató

Helynevek. A kötetben található valamennyi helynév megtalálható a mutatóban.

a) A mutató a helynevek középkori névalakját adja meg mai helyesírással vagy fonetikusan. Azokban az esetekben, ha a mai névalak ettől eltér, utalás segít. A helynevek után zárójelben az a középkori megye vagy más területi egység (a külföldieknél ország vagy terület) szerepel, amelyben a feldolgozott évben található volt. Ha megyehatáránál fekvő birtok két megyénél fordul elő, úgy mindkét megyénél csak a megfelelő számok szerepelnek. Amennyiben a régi név nem volt azonosítható, úgy dőlt betűvel szedve szerepel.

b) Az összetett helynevek mindig előfordulási alakjukban állnak, de az alapszónál ennek minden alakjára utalunk.

c) Ha a helységnek több neve volt, úgy az egyes nevek mellett csak azok a számok szerepelnek, ahol az adott név fordul elő.

Földrajzi nevek. Az előző kötet mutatójához képest, tekintettel a rokon- és társtudományok igényeire, a földrajzi nevek minősége (folyó, patak, víz, domb, völgy stb.) ismét külön tételt képez a mutatóban, ám a földrajzi név címszó alá besorolva és a tulajdonnevek sorrendjében. A közismert földrajzi tulajdonnevek (leginkább folyók, például Duna, Szamos, Vág) csak a saját nevüknél szerepelnek, feltüntetve, hogy melyik megyebeli vagy területi szakaszukról van szó.

Tárgyszavak. A tárgyak és fogalmak esetében lehetőség szerint ragaszkodtunk a szövegben szereplő szóalakhoz, de a keresés megkönnyítésére éltünk a rokon fogalmak átfogó vagy általánosabb kifejezés alatt történő összevonásának, a bokrosításnak a lehetőségével. Az előző kötet mutatójában is már ekként szerepelt például a mértékegység, pecsét, pecsételési záradék, pénznem, adónem, valamint a foglalkozás, mesterség, tisztség, szerzetesrendiek, stb. összevont címszavak. E kötettől kezdve az összevont jog címszó alatt bokrosítva találhatók az egyes tételekben szereplő jogcímek (atyafisági, birtok-, kegyúri, női, örökjog, stb.) is. Ugyanígy tettünk a különböző felek között létrejött különböző témájú megegyezések esetén is (békekötés, szövetségkötés). A társadalmi és művelődési rétegződésre történő utalások közül, amint az az előző kötetekben is történt, elmaradt a mester szó kiemelése, mert az adatok tömegében ellenőrizhetetlen, hogy mikor jelöl társadalmi rangot és mikor iskolázottságot. Az egyes személyek oklevelekben szereplő egyetemi végzettségét azonban (bokrosítva: egyetemi fokozat, borostyánkoszorús, stb.) mutatóztuk. Ugyancsak a korábbi kötetek használatánál tapasztaltak fényében és a feldolgozott anyag jellegének ismeretében jelen kötet mutatójában mellőzzük a külön bírság, ellentmondás, birtok elfoglalása, iktatása, idézés (kivéve a három vásáros eseteket), továbbá - egy-két kivétellel — a bírósági, káptalani, konventi feljegyzés címszavakat. Egyes ritka és érdekes latin vagy vulgáris kifejezések a mutatóban az oklevélben szereplő alakjukban (is) szerepelnek.

A betűrendbe sorolás magyar szabványa mechanikus sorolást ír elő. Ez az oka annak, hogy egyes esetekben logikailag együvé kívánkozó fogalmak elválnak egymástól, jóllehet igyekeztünk ezek számát minimálisra csökkenteni. A szabványtól olyan módon tértünk el, hogy a többjegyű kezdőbetűt (cs, zs) a szigorú betűrendből, amely más esetben érvényesül, kiemeltük. Ugyanakkor a gépi rendezés érdekében — főként az ismétlést jelentő gondolatjelek között - elhagytuk az írásjeleket és névelőket.

A személyneveknél a de, de la, degli, della, di, stb., illetve a von elöljárószót a betűrendi besoroláskor nem vettük számításba.

A mutatót C. Tóth Norbert és Mikó Gábor készítette.

A mutatóban alkalmazott rövidítések

cs.

= családnév

kh.

= keltezési hely

p. = patak

f.

= folyó

kér.

= kerület

pr. =prédium

h.

= helység

m

= megye

pn. = polgárnév (polgári családnév)

hh.

= hiteleshely

nb.

= nembeli

V. = város (civitas vagy egyéb)

id.

= idősebb

NRB

= Német-római Birodalom

if).

= ifjabb

opp.

= oppidum