C. Tóth Norbert - Mikó Gábor: Zsigmondkori oklevéltár XIII. 1426 - Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 55. (Budapest, 2017)
1426
374 1426. szeptember 15. - szeptember 16. ipsorum exponentium per memoratos occupatores indebite et potentialiter occupatas exclusis prius et eiectis eosdem de eisdem prescripti subvicecomes et iudices nobilium dictos exponentes in dominium earundem rursus et iterum reintroduxissent. Retulit etiam dictum nostrum testimonium, quod prefati subvicecomes et iudices nobilium de factis premissis annotatis exponentibus nullam satisfactionem nullumque complementum impendere et exhibere valuissent.1 Papíron, hátlapján pecsét nyomával. DL 83635. (Bárczay cs.) - Átírta Garai Miklós nádor 1433. márc. 3-i oklevelében. DL 12481. (NRA 945-21.) - Tartalmilag átírta 1) Garai Miklós nádor 1430. márc. 14-i oklevelében. DL 60687. (Máriássy cs. lt., Vegyes iratok 547.) - 2) Ugyanő a leleszi konventhez címzett parancslevelében 1431. jún. 8-án. DL 60700. (Uo. 557.) 1 Vő. Zemplén megye szept. 17-i jelentésével is: 1118. 1113 Szept. 15. u. Győr. Megyeri Varjú Gergely győri alispán és a szolgabírák Garai Miklós nádorhoz. Szept. 8-i parancsa (1093) értelmében kiküldték emberüket, [...] nemest, aki visszatérve elmondta, hogy ő Kisasszonynap utáni [...] elvégezte a vizsgálatot, amely mindenben igazolta a panaszt. - Győr 28. sz., szept. 8. utáni keltezéssel. (GYMSML 5373., Csornai konvent mit. 34-3-27. - DF 264984.) 1114 Szept. 16. A budai káptalan emlékezetül adja, hogy Zs. aug. 24-i parancsa (1008) értelmében az abban megnevezett Alagi Miklós és Gutái György fia: György királyi emberrel kiküldték tanúbizonyságukat: Pál karbeli presbitert, akik visszatérve elmondták, hogy ők Egyed-napon (szept. 1.) kimentek Hártyán és Némedi birtokokra, majd a szomszédok és határosok összehívása után bevezették azokba (Alcsebi) Miklós váci püspököt meg nepos-ait: Lászlót és fiait: Jánost, Miklóst, Gáspárt és Istvánt, valamint örököseiket, és iktatták részükre új adomány címén örök birtoklásra a törvényes ideig a helyszínen maradva. A privilégiumukat függőpecséttel és chirographum-mal erősítették meg. Datum per manus ... Valentini lectoris et canonici ecclesie nostre. Káptalani méltóságsor: Imre éneklő-, Barnabás őrkanonok, Nyárhídi Dénes, Budai Dénes, Eberhard és Tamás kanonokok. - BTOE III. 895. sz. (Váci Püspöki és Káptalani Levéltár, Oklevelek és iratok 2. - DF 280242.) - Átírta Zs. 1433. márc. 7-i privilégiumában. PML, Oklevelek levéltári gyűjteménye 108. (DF 280178.) 1115 Szept. 16. A győri káptalan emlékezetül adja, hogy Zs. 1426. aug. 21-i parancsa (994) értelmében Kelemen győri püspökkel, a király által kirendelt királyi emberrel kiküldték tanúbizonyságukat: Andrást, a győri Szent Adalbert-egyház prépostját, akik visszatérve a püspök pecsétjével megerősített jegyzékben leírva bemutatták és élőszóval is elmondták, hogy Egyed-napon (szept. 1.) és az azt követő napokban Kanizsai István és fia: László (magn.) — aki egyúttal Kanizsai Miklós fia: János mestert is képviselte —, valamint Mihályi Domokos fia: Ugrin, Pál fia: Péter, Kisfaluéi Lőrinc fia: Antal és István fia: Miklós meg más szomszédos és határos birtokosok jelenlétében kiszálltak Mihályi és Kisfalud birtokokra, és azokat a néhai András királynak az említett mihályi nemesek által felmutatott privilégiuma alapján (Reg. Arp. 566. sz.) a felek egyhangú beleegyezésével, bármiféle ellentmondás nélkül Kapu és Babót birtokoktól elhatárolták, majd azok birtokába a feleket bevezették, és újból iktatták azokat részükre. A káptalan az oklevelet nagyobb pecsétjének ráfüggesztésével erősítette meg. Méltóságsor: Egyed prépost, Miklós olvasó-, Tamás éneklő- és Mátyás őrkanonok. - Sopron vm. II. 103. (Két példányban: DL 61410. és DL 68344. - Kisfaludy cs.) 1116 Szept. 16. Róma. V. Márton pápa megparancsolja az esztergomi egyházmegyei savniki1 Szűz Mária-monostor apátjának, hogy a szepesi Szent Márton-egyház ama kanonokságát, amely Marokh János fia: Simon halálával üresedett meg, adja Betlenfalvi András esztergomi egyházmegyei klerikusnak, aki azt már Zs. ajánlásával és György szepesi prépost translatiója révén elnyerte. - Lukcsics I. 892. sz. (Reg. Lat. vol. 265, föl. 200.) 1 A kiadásban: de Chennek.
