C. Tóth Norbert - Mikó Gábor: Zsigmondkori oklevéltár XIII. 1426 - Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 55. (Budapest, 2017)
1426
1 pálosok kérésére ítélőszékükről kiküldték maguk közül Crystalouch-i Péter deák szolgabírót, aki visszatérve elmondta, hogy az ügyben vizsgálódván megtudta, hogy Monozlo-i Chupor István mester vajdája: Miklós, Stepko vajdával, továbbá Gersenche-i Domokos fia: Benedek mester officiálisa: Imre unacum Emerico villico, Radozlo, Radmel fratre eiusdem, Thoma Sybar, Gregorio Barkenich, Blasio Keznechich, Paulo Croato, Emerico Ragonych, Anthonio, Matheo doleatore, Demetrio fabro, Thoma germano eiusdem, Stephano, Blasio Forgach, Paulo Golub, Benedicto Chechenevich, Bakó filio Bakó, Blasio Bokonich, Michaele, Anthonio filio Vala, Petro fratre eiusdem, Nicolao Thomatenich, Urbano fratre eiusdem, Emerico antiquo Chakan, Petro fratre eiusdem, Petro filio wayvode, Emerico et Anthonio filiis Koromkonich, Stephano vicino eorundem, Gywrak, Sukach fratre eiusdem, Blasio similiter fratre eiusdem, Petro et Georgio filiis Chorga, Petko fratre eorundem, Thoma fistulatore, Iohanne sutore, Tinchok filio Anthonii, Cosma Croachich, Georgio Babich, Benedicto fratre eiusdem, Gywrak Deochich, Thoma Wlliachich, Brictio fratre eiusdem et Matheo fabro aliisque universis populis et iobagionibus prefatorum magistrorum Stephani Chupor et Benedicti filii Dominici in utrisque Gersenche et earundem pertinentiis et commorantibus Bálintnak, a Gersenche-i Szent Miklós-egyház plébánosának az irányításával és vezetésével Invocavit vasárnap utáni csütörtökön (febr. 21.) a szerzetesek Remetynch birtokára mentek és ott Antal villicus-t el akarták fogni és fel akarták akasztani, és az csak a kolostorba menekülve tudta az életét megmenteni. Ezután a plébános, a vajdák és az előbb felsorolt népeik Ramachawelge birtokra vonultak, és a villicus-t ott is el akarták fogni, emellett a plébános és a többiek Reminiscere vasárnap utáni csütörtökön (febr. 28.) a szerzetesek Lonya folyó mellett lakó jobbágyaitól marháikat elrabolták, egy jobbágyot pedig Gersenche birtokra hurcoltak potentia mediante a szerzetesek nagy kárára. Vízjeles papíron, hátlapján egy nagyobb és két kisebb pecsét töredékeivel. DL 35506. (Acta Paul., Garig 5-24.) - Levt. Közi. 10. (1932) 279., reg. 1 Vö. Ciliéi Hermann 1426. márc. 15-én a csázmai és a zágrábi káptalanhoz intézett parancsleveleivel (317), amelyek szintén tartalmazzák a jobbágy névsort. 1426. március 13. 135 303 Márc. 13. (Bude, f. IV. p. Letare) Zs. a leleszi konventhez. Előadták előtte Langadar-i Fodor Miklós fiai: Márton és János, István aranyműves fia: János, valamint Langadar-i Bencze (dictus) András fia: Barta nevében, hogy ők a Bereg megyei Langadar birtokba, amely őket királyi újadomány címén illeti, be akarnak kerülni. Ezért megparancsolja a konventnek, hogy küldjék ki tanúbizonyságukat, akinek a jelenlétében a királyi emberek egyike a szomszédok és határosok összehívása után vezesse be a nevezetteket a birtokba, majd iktassa részükre királyi újadomány címén minden haszonvételével és tartozékával együtt örök birtoklásra, az esetleges ellentmondókat idézze meg ad terminum competentem a királyi különös jelenléte elé, a konvent pedig minderről tegyen neki jelentést. Kijelölt királyi emberek: Georgius, Michael de Borswa, Benedictus, Michael de Gecche, Stephanus de Hethe, Gregorius de eadem. Átírta a leleszi konvent 1426. ápr. 13-i oklevelében: 422. Leleszi konvent országos lt.. lntroductoriae et statutoriae F-71. és F-81. (DF 211475. és DF 211479.)
