Szőcs Tibor: Damus pro memoria-oklevelek - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 54. (Budapest, 2017)
Regeszták
82 Szőcs Tibor: Damus pro memoria-oklevelek Átírta: Lackfi István nádor 1388. nov. 11.: DL 69269. (Kubinyi család 83.) Említi: sági konvent > Lackfi István nádor: ua. Az oklevél szövege: ... tenor autem quarte littere videlicet sine titulo et anno emanate id est: Datum pro memoria, quod in [- -]a ebdo[-----------ab]bas de Bozuk [------] Petro filio Lamperti patrono ecclesie sue, pro quo Halad de Zember comparuit contra Paznanum de Chalamia, qui personaliter astitit super facto terre Apaty, debet plenarie respondere, medio tamen tempore, videlicet vicesimo secundo die residentie eiusdem exercitus Dyonisius de Nyék homo domini regis coram testimonio convento de Saagh, quos idem Pfaznanus---------] ad ipsam terram [--------]lit iidem presentibus partibus et vicinis et quamcunque [de] ipsa terra idem Paznanus nomine sui iuris impediverit, in litteris dicti conventus coram nobis exhibebit, preterea idem abbas ante responsionem suam solvet iudicium pro eo, quia cum idem Paznanus in forma iudiciari ipsam terram reambulare voluisset, idem abbas ad reambu[ ..........] sicut vidimus in [litteris - -] conventus de Saagh contineri. Datumb iuxta Albam in quindenis sancti Mychaelis. a vízfolt miatt nem látható b előtte áthúzva: iuxta Az átíró oklevél több helyütt is vízfoltos és olvashatatlan, tartalmának rekonstruálásában segít Lőrinc prépost és a sági konvent szintén itt átírt oklevele, amely szerint az országbíró memoriálisának értelmében (secundum continentiam litterarum memorialium i[-----] domini regis) a hadoszlás 22. napján nyéki Dénes maga mellé véve a konvent emberét kiment Apáti földre csalomjai Pázmány által kivezetve, és azok jelenlétében ugyanezen Pázmány a 3 ekényi földet tilalmazta, a saját öröklött birtokának mondva azt. Mindez elárulja a DPM-oklevél kibocsátóját is. Bár az „i" betű és a domini regis közötti rész vízfolt miatt pont nem látható, egyértelműen csak „iudicis curie domini regis'' állhat ott, egyrészt mivel más olyan tisztségnevet nem ismerünk, amely ebbe a sémába beleillene, másrészt árulkodó, hogy az oklevéladó a saját maga által delegált végrehajtó embert „királyi embernek" és nem a saját emberének („homo noster") nevezte, amely csak az országbírói és alországbírói oklevelek szóhasználatára jellemző a korban. Hogy pontosan melyik országbíróról van szó, azt az oklevél lehetséges keltezési ideje döntheti el. Sem ez, sem a sági konvent oklevele nem tartalmazott év szerinti keltezést, ám az utóbbit egy bizonyos Lőrinc apát adta ki. Lőrinc 1270-től volt sági prépost (1269-ben még nem ő viselte e méltóságot, hanem Balázs, sőt - ha nem hamis oklevélről, vagy elírt évszámról van szó - még 1270-ben is egy bizonyos Roland bukkant fel egyetlen alkalommal). 1277-ben mutatható ki utoljára, 1279-től már László a prépost, egészen 1299-ig (ÁMTF II. 237-238.). 1311-1319 között ismét egy Lőrinc a sági prépost (AOkl III. 28. sz.; AOkl V. 404. sz.; vö. 1321: AOkl VI. 89. sz., amikor már Ivánka), ám ez az utóbbi időszak kiesik, mert azt itt megjelenő Hontpázmány nb. csalomjai Miklós fia Pázmány 1309-ben már nem élt (AOkl II. 709. sz.: fiai intézkednek egy nemzetségi birtokügyben), a szintén Hontpázmány nb. Lampert fia Péter pedig már 1294-ben halott lehetett, mert akkor a fiai adják el egy öröklött birtokukat (Kubinyi: Hont 40-41.; vö. Karácsonyi: Magyar nemzetségek 639-641.). Mindez 1270 és 1278 közé keltezi az oklevelet. Tudjuk továbbá, hogy a DPM kibocsátása idején, okt. 13-án a király hadban volt, hiszen a Fehérvár mellett tartózkodó országbíró a hadoszlás 22. napjában határozta meg a birtokra való kiszállás idejét (a fehérvári kelethely alapján még csak gyülekezőben lehetett ekkor a sereg). Sajnos az országbírók tartózkodási helyeit alig ismerjük, ám feltűnő, hogy 1275-ben okt. 16-án IV. László szintén „iuxta Albam" adott ki egy DPM- oklevelet (64. sz. reg.), és Geregye nb. Miklós országbíró 1275. okt. 13-án (tehát ennek a DPM- nak a hónap-napján) „iuxta Budoht" keltezett (HO VIII. 175. = Urk Burg II. 79.). A települést a burgenlandi okmánytár a Sopron megyei Bodajt településsel (Csánki III. 601.) azonosította, hiszen
