Szőcs Tibor: Damus pro memoria-oklevelek - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 54. (Budapest, 2017)
Regeszták
Regeszták 77 ünnepén [febr. 2.], királyi bírságba (pena iudicii regalis) jutván, ha elmulasztja a fizetési napokat. Belus és Domonkos pedig köteles Aladárnak oklevelet adni a leleszi konventtől a megfizetett összegről, és az egri káptalan mentesítő levelét is. D. in Olozy in Zepusfer. sexta post fest. Опт. Sanet. Eredeti DL 82894. (Zichy család, zsélyi 1. A. 22.) Kiadása: Zichy I. 66-67. Az ügy folytatásaként a leleszi konvent igazolta az első, jan. 6-i részlet megfizetését (Zichy I. 65.). Ez alapján szűkítette a jelen oklevél keltezését Karácsonyi János 1283 elé, mert „1284. jan. 6-án Várday Aladár nem lehetett jelen a leleszi konvent előtt, mert akkor Borostyánkő alatt harczolt. Zjichy] I. 54-55.1284. után pedig azért nem jelenhetett ott meg, mert már 1284-ben meghalt" (HH 142-143. 139. sz., vő. uo. 140. sz.). Kállay Ubul egy rövid cikkben a DPM kiadóját és a pontosabb keletet is igyekezett meghatározni azzal, hogy a mondott konventi oklevél szerint Aladár fizetési kötelezettsége secundum continentiam littere domine regis secretum állt fent. Kállay a domine regist a királlyal és nem az (anya)királynéval azonosította be, tolihibának tartva a megfogalmazást, és IV. László itineráriuma alapján 1278. nov. 4-re tette a DPM keltét (Kállay: Adalék 33.). Ugyanakkor az itteni DPM az alországbírót „viceiudex curie domini regis" formában írta le a királyi oklevelek esetén elvárható „curie nostre" helyett, és ez a leleszi konvent „tolihibájával" együtt akár a királyné felé is dönthetné a mérleg nyelvét. Az oklevél ugyan egy másik helyen a kilátásba helyezett büntetést „репа iudicii regalis" formában említette, ám ez csak a bírság fajtáját jelenti, és királyi bírságot nem csak a király vethetett ki (a királyi bírság a szokásos bírság duplája volt, normális esetben 6 márka, ld. minderre Kállay: Keltezetlen oklevelek 112-114.). Nem a királyra utal az oklevél hátulján található pecséttöredék sem. A maradványok, mint ezt a kiadás is említette, egy kettőskereszt részei, és mérete alapján egyértelműen uralkodói sigillummal van dolgunk (a kettőskereszt nem csak a királyi, hanem a királynéi pecséteken is szerepelt ebben az időben, ld. Takács: Árpád-házi királyok pecsétjei 124-153.). A töredéken egyedül a kettős kereszt felső (kisebb) szára ép, annak szélessége kb. 27 mm. Ez nem feleltethető meg IV. László király egyik 1284 előtti pecsétjének a méretével sem (ld. Takács: Árpád-házi királyok pecsétjei 136-139., vö. DL 71845., 256.). Ezeken a királyi pecséteken ráadásul nem rendelkezik peremmel a kettőskereszt, mint az itteni oklevélen. A méret és a peremek ellenben megfeleltethetőek Izabella királyné pecsétjének (Takács: Árpád-házi királyok pecsétjei 146-147, vö. DL 1119.), bár a kereszt szárán lévő apró díszítőelemek nem látszanak - ugyanakkor, ha nem egy eddig ismeretlen uralkodói pecsétnyomóval állunk szemben, akkor a méret és a perem alapján csak Izabella pecsétje jöhet szóba. így mégis a leleszi konvent oklevelének volt igaza, még ha a királyné titulusát eléggé hányaveti módon írta is le (domine regist nem írhatna, mert domine regine lenne a helyes, ám az egész oklevél tele van furcsa fogalmazási és egyeztetési hibákkal, ld. Zichy I. 65.). így Kállay keltezése, amely a király itineráriumán alapult, érvényét veszti. A Szepesség hagyományosan királynéi uradalomnak számított, ám 1279-től Erzsébet anyakirályné gyakorolt ott hatalmat, igaz, halvány nyomok utalnak arra is, hogy Izabella is megkapta egy időre ezt a területet: 1274-1275 között az ő tárnokmestere viselte a szepesi ispáni címet (Zsoldos: Királynéi intézmény 153.). Ez a DPM akár erősítheti is ezt a feltételezést. Izabella november eleji tartózkodási helyeit nem ismerjük ezen két évben (Id. RD 157-166. sz.), és máskor sem akad olyan oklevele, amit a környéken keltezett volna. A kiadási éveket így 1273-1284 közé tehetjük (a nyitódátum a házasságkötés éve, a záródátum Karácsonyi János fent jelzett megfontolásai alapján került megállapításra). Ám könnyen lehet, hogy 1279 elé keltezhetjük, mert Izabella feltételezett hatalma Erzsébet fennhatóságával szinte biztosan megszakadt, még szűkebben pedig 1274-1275 közé, amikor Izabella valószínűsíthetően hatalmat gyakorolt a megye felett. 1275-ben egyébként Mindenszentek napja éppen péntekre esett, így ha ez az év lett volna, a keltezésben inkább Mindenszentek nyolcadát tüntették volna fel. Ez ugyan önmagában elég csekély indok arra, hogy 1274-re keltezzük az oklevelet (ez esetben a napi kelet nov. 2.), ezért inkább a teljes évkört felvettük.
