Szőcs Tibor: Damus pro memoria-oklevelek - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 54. (Budapest, 2017)
Regeszták
72 Szőcs Tibor: Damus pro memoria-oklevelek említett hadoszlás, az egyértelműen nem állapítható meg, mert mindegyik évben tudunk harci cselekményekről. 1271. ápr-máj. folyamán V. István a csehekkel háborúzott, amelynek nyáron lett vége. Mivel nem életszerű, hogy egy nyári keltezésű oklevél a következő év tavaszára tenné át az ügyet (ált. 2-3 hónapos halasztásokat rendeltek el), így ez az év nem valószínű. Hasonló helyzet áll fenn V. István 1272. évi megtorló hadjárata esetében, amelyet a Gutkeledek ellen vezetett kora nyáron. 1272 őszén a havasalföldi vajda ellen indult hadjárat, majd 1273 februárjában Ottokár cseh király német tartományai ellen, így az 1273. év eleje már elképzelhető. 1273 őszén egy újabb hadjárat indult a nyári cseh betörés megbosszulása végett (vö. 52. sz. reg.), így 1274 eleje sem kizárható. 1274 őszén is indult hadjárat, ezúttal a Kőszegiek ellen, amely során szeptemberben a fövenyi csatában legyőzték őket, de a harcesemények még az év decemberében is folytak ellenük (a köztörténeti adatokra ld. pl. Pauler: Magyar nemzet története II. passim; Szűcs: Utolsó Árpádok, passim). Mivel ebben az évben már megtörtént a megegyezés a birtok felől, ezért az 1273. év eleje a leginkább elképzelhető, de azért a többi év is szóba jöhet. Az oklevél hátulján egy kb. 33-34 mm-es pecsétfolt található. Több olyan budai kelethelyű DPM-t is ismerünk, amely ilyen méretű pecsétfolttal rendelkezik (87., 104., 127,151-152. sz.), bár korántsem biztos, hogy azonos a kibocsátójuk. Nem lehetetlen, hogy itt a budai alnádor oklevelével van dolgunk, vagy alország- bírói kiadvánnyal, mert épp az 1270-es évek elejétől kezdtek Budán is keltezni (1274: DL 86841.; 1275: 62. sz. reg.; 1276: DF 253115.). Az 1270-es években Budán rezideáló F. alnádor körpecsétje kb. 38 mm-es volt (DL 27826., vö. RP 203. sz.), így biztosan nem ő a kiadó, de mivel az alnádorok kinevezése a nádortól függött (ld. Szovák: Roland kúriája 300-301.), és ebben az időben több nádorváltás is történt, így bárkiről szó lehet. Ezekből az időkből egyetlen alországbíró sigillumát sem ismerjük, így itt még ennyi támpontunk sincsen. Elvileg elképzelhető valamilyen más bíró is, 1273-ban Kán nb. László országbíró oklevelei Budán keltek (DF 259759.; 51-52. sz. reg.), bár László - úgy tűnik - nagyobb méretű pecsétet használt (ld. 51-52. sz.). A kiadót így leginkább egy alnádorban vagy alországbíróban jelölhetjük meg, de ennél több - a korabeli pecsétek nem ismerete miatt - nem állapítható meg. 54: [1270-1282. (1274.?)] júl. 18-24., Korpona - országbíró vagy alországbíró (István alországbíró?) Egy részről Demeter fia Demeter magister, más részről Simon fia Demeter megjelent az oklevéladó színe előtt, és Demeter fia Demeter azt állította, hogy mikor Chulen alországbíró (Chulen vice-iudex curiae domini regis) oklevele szerint kiment a királyi ember: Lucy-i Miklós serviensével, Kozmával, és az egri káptalan tanúságával Szemelnye (Zemere/) föld határainak megjárására, Simon fia Demeter a határjárásnak ellentmondván ezen Kozmát elfogta, és egy éjszakán át fogságban tartotta, minderre bemutatta az egri káptalan oklevelét. Simon fia Demeter viszont ellentmondott az oklevélnek, valótlannak tartva a benne foglaltakat. Az oklevéladó ezért a saját pecsétjével lezárva visszaküldte az oklevelet az egri káptalannak, hogy azok Szent Jakab 15. napján [aug. 8.] írják meg levelükben, hogy a felek mikor jelenjenek meg ismét a színe előtt. D. in Korpona, fer. sexta ante fest. Iacobi ар. Eredetije nem ismert. Kiadása: CD VI/2.344. (Ex autographo. Coll. Dipl. Széchényi Tom. III. Appendix nro II.) Wertner Mór és Zsoldos Attila 1269-re keltezte az oklevelet, ezzel Zsoldos Chulen „alországbírót" (akinek ez az egyetlen felbukkanása) István ifjabb király al-udvarispánjának címezte (Wertner: Ország- és udvarbírák 69.; Zsoldos: Archontológia 70.). Az 1269-es év azonban nem valószínű.
