Szőcs Tibor: Damus pro memoria-oklevelek - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 54. (Budapest, 2017)
Regeszták
68 Szőcs Tibor: Damus pro memoria-oklevelek Az oklevél szövege: Datum pro memoria, quod cum nos possessiones, que a Herbordo et Anthaleo pro morte Benedicti filii Ethenyed, relicte eiusdem Benedicti et filiis suis sunt3 assignate ex iustis de causis ipsi domine et filiis suis in toto et integraliter decrevimus devolvendas, Ethenyed fratrem eiusdem Benedicti, qui portionem bsibi darib petebat coram nobis, in eisdemc iustitia et equitate requirente de ipsis possessionibus per omnia extrudendo taliter medium inter ipsas partes duximus statuendum, quod predicta relicta Benedicti et filii sui dipsas possessiones0 nullo mediante pacifice possideat [!] et quiete, et si processue temporum aliquas particulas vel particulam vendere vel alienare voluerint de possessionibus antedictis, ipsi Ethenyed et non aliquibus extraneis aliis vendere tenebuntur. Datum in Lypche, in crastino sancti Egidii. a DF 272825: előtte áthúzva egy szó b_b DF 272830. és DF 272833: dari sibic DF 272825: alatta ugyanez a szó elrontva, kihúzva d'd DF 272825: sor fölé beszúrvae DF 272833: in processu Vö. a 47. sz. DPM-oklevéllel, amelynek a kibocsátója azonos az ittenivel. Mindkét kiadványt az egri káptalan 1271. évi oklevele írta át, és azt Szécsi Miklós nádor kivonatolta 1386. évi oklevelében. Bár az egri káptalan kiadványáról csak tartalmi átírást közölt, a benne foglalt két DPM-oklevelet szó szerint átvette. A tartalmi átírásban nem jelölte közvetlenül a szöveg, hogy kinek az okleveleiről van szó, bár az egri káptalan eredeti szövege nyilván közölte. Azonban az oklevelek kivonatolásakor Szécsi Miklós leírta, hogy milyen kiadványokat mutattak be neki. Elsőként Lőrinc országbíró és zalai ispán 1262. évi oklevelét, másodikként az egri káptalan kiadványát, amely átírt két másik oklevelet, amelyeket a káptalani oklevél István király leveleinek nevezett. Sajnos, Szécsi Miklós kiadványa ezen a helyen igen gyűrött és kihúzásokkal terhelt, a következő vehető ki: „aliam ... patentem habente in se litteras privilegiales capituli ecclesie Agriensis transcribentes quasdam duas litteras quas eedem (....) domini Stephani regis Hungarie fore nominabant" (DF 272825.). Szerencsére Szécsi Miklós kivonatolói már olvashatóbban őrizték meg ezt a körbeírást. Bebek Detre nádor 1401. évi oklevele - már Szécsi Miklósra is hivatkozva - a következőképpen írta körül a kérdéses kiadványt: „quasdam sex litteras, unam magistri Laurentii condam iudicis curie regie comitis Zaladiensis privilegialem, aliam dicti domini Nicolai de Zeech palatini patentem, habentem in se litteras privilegiales capituli ecclesie Agriensis transcribentes quas duas litteras, quas eedem littere ipsius capituli Agriensis litteras domini Stephani regis Hungarie fore nominasset" (DF 272833.). Mivel a két DPM átírása mindegyik helyen Lőrinc országbíró 1262. évi tartalmi ismertetése után következik, ezért biztosan ezekről van szó. Szécsi Miklós 1386. évi átírása hagyott még egy nyomot, ui. a következőképpen vezette be az első DPM-oklevelet: „Tenor vero unius dictarum litterarum [kihúzva: ipsius domini Stephani regis] in serie dictarum litterarum ipsius capituli Agriensis privilegialium anno Domini millesimo ducentesimo septuagesimo primo exortarum ..(DF 272825.). A kihúzott rész a három Zsigmond- kori átiratból már értelemszerűen kimaradt. Az egri káptalan oklevelét még eredetiben ismerő Szécsi Miklós tehát azt kezdte leírni, hogy „István király oklevelének a tartalma", aztán a nevet kihúzta. István ezen oklevelei 1270-1271-ből származhattak. István 1271. aug. 16-án és 18-án ugyancsak Lipcsében keltezett oklevelet (RA 2099., 2101. sz.), ahol az itteni DPM-k is keltek. Ezek után már csak októberből ismerjük a keltezett okleveleit, így arra nincs adat, hogy szept. 1-2-án hol tartózkodott, de az aug. végi lipcsei kelethelyek összeillenek egy feltételezett 1271-es keltezési évvel. Az 1270-es év sem zárható ki teljes egészében. 1270. aug. 10-én szintén Lipcsén keltezett István, 1270. szept. 8-án Ó-Pesten (Budán), és van egy év nélküli, aug. 28-i oklevele is, amit Óbudán keltezett, és amit Szentpétery Imre kérdőjelesen 1270-re tett (RA 1955., I960., 1963. sz.). Ha az aug. 28-i oklevelet tényleg 1270-ben adták ki, akkor ez az év itt kizárható, de ha nem, akkor is kérdéses. Ha István szept. 2-án Zólyomlipcsében volt, 8-án pedig Budán, akkor szűk 6 nap alatt
