Szőcs Tibor: Damus pro memoria-oklevelek - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 54. (Budapest, 2017)
Regeszták
Regeszták 61 ideje még össze is illene az oklevél egyik lehetséges kiállítási idejével). István alországbíró 1269-ben szintén pajzs alakú pecsétet használt (DF 200024.), ám annak méretét, töredékes volta miatt, nem állapíthatjuk meg. Az alországbírók ekkor még nem Budán székeltek, hanem a király környezetében tartózkodtak, így a kibocsátót feltételesen egy alországbíróval (az 1267 folyamán működő Mikával, vagy az 1269-1270 során felbukkanó Istvánnal) azonosíthatjuk. Az oklevélben olvasható per összefüggéseire ld. még Szőcs: Sopronkertes. 40: [1270.] márc. 24., Füzitő - IV. Béla vagy az országbíró Az oklevéladó színe előtt csalomjai Pázmány megvádolta szelényi Utosk fia Mihályt, hogy Mihály az ő Szelény nevű öröklött földjét jogtalanul elfoglalva tartja, ám Mihály azt állította, hogy a földet pénzért vette, és erről oklevele is van az esztergomi káptalantól. Az oklevéladó ezért elrendelte, hogy Mihály mutassa be neki ezt az oklevelet Szent György 15. napján [máj. 8.], és majd akkor dönt a kérdésben. Átírta: 1) Lackfi István nádor 1390. jún. 8.: DL 69277. (Kubinyi család 95.); 2) Lackfi István nádor 1390. jún. 31.: DL 69279. (Kubinyi család 94.) és DL 37269. (Vétel útján bekerült vegyes provenienciájú iratok 1892. 389.) Az oklevél szövege (DL 69277. és DL 69279.): Damus pro memoria, quod Paznanus de Chalamia personaliter astans contra magistrum Mychaelem filium Utosk de Seelen personaliter astante egit proponendo coram nobis, quod idem magister Mychael terram ipsius Paznan3 hereditariam Seelen vocatam indebite occupatam detineret; contra quem idem magister Mychael respondit, quod ipsam terram pretio comparasset, et super hoc privilegium haberet capituli Strigoniensis. Statuimus itaque, quod in quindena sancti Georgii idem magister Michael privilegium predictum, quod se dixit habere, exhibeat coram nobis, quo viso inter partes procedemus prout exigit ordo iuris. Datum in Fizegtew, feria secunda proxima post dominicam Letare. a DL 37269: Paznani A perről V. István 1270. évi oklevele szól, amely az 6 és bárói színe előtt indult, és az ittenihez hasonló módon írta le a kezdetét: Pázmány jogtalan foglalás címén megvádolta Mihályt, aki vásárlásra hivatkozott és az esztergomi káptalan oklevelére, V. István ennek bemutatására kötelezte Mihályt (HO I. 43-44., RA 2045. sz.). Ám az oklevél 1270-ben kelt, és mivel István csak ez év májusában foglalta el a trónt, az itteni márciusi oklevelet nem köthetjük hozzá. Valószínű azonban, hogy István „megörökölte" apjától vagy az országbírótól a nemrég kezdődött pert. Erre az itteni DPM füzitői kelethelye utalna, amely IV. Béla igen kedvelt tartózkodási helye volt az 1260-as években (ld. ÁMTF III. 417-418.). Az országbíró személyét 3 kirendelt bíró (az esztergomi prépost, az éneklőkanonok és a barsi főesperes) egy későbbi oklevele említi, amely végül a felek megegyezését tartalmazza, és aszerint a per az országbíró színe előtt zajlott a birtok ügyében közöttük (predictus P[aznanus] ipsum magistrem M[ichaelem] coram iudice curie domini regis super terra Seelen vocata convenisset repetendo ipsam terram tanquam hereditariam - az oklevelet ugyancsak Lackfi István fent jelzett diplomái írták át tartalmilag, lásd DL 37269., 69277., 69279.). Az 1270-es kiadási év helyességét erősíti az is, hogy a király és udvara 1270. március 30-án és ápr. 1-jén valóban Füzitőn tartózkodott, ld. RA 1656-1657. sz.
