Szőcs Tibor: Damus pro memoria-oklevelek - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 54. (Budapest, 2017)
Névmutató
Névmutató A névmutató regesztákban található összes tulajdonnevet tartalmazza (a dátumformulákban szereplő szentek neveinek kivételével), továbbá a népneveket, illetve az ezekből képzett közneveket. Nem vettük fel a regeszták utáni könyvtári és levéltári aparátusban és a kommentárokban szereplő tulajdonneveket, vagyis a névmutatóban csak a primer, okleveles forrás nevei szerepelnek. Ezen kívül nem itt szerepelnek a feltételezett kibocsátók nevei sem, ezek külön mutatóba kerültek. A tételek utáni számok a regeszták sorszámát jelentik. A sorba rendezéskor a hagyományos ábécé sorrendet követtük, tehát nem vontuk össze a hangérték alapján az I-t és az Y-t, az U-t, V-t és W-t, ahogyan ez a „medievista ábécé" esetében szokás. Az A-A, E-É stb. betűk azonban nem lettek különválasztva. A földrajzi nevek után szereplő „h." rövidítés „helynév", a „kh." „kelethely" jelentésben áll, amennyiben a név után ilyen nem szerepel, akkor nem földrajzi, hanem személynévről vagy utalásról van szó (pl. „Szabolcs h." földrajzi név, „Szabolcs" személynév). A földrajzi nevek után feltüntettük dőlttel, hogy a forrásban milyen alakban szerepel, utána a történelmi megyét, a település mai nevét, és amennyiben ma már nem Magyarország területén található, akkor a mai magyar és mai külföldi neve mellett az országot is (Szí. = Szlovákia, Ukr. = Ukrajna, Ro. = Románia, Szrb. = Szerbia, Но. = Horvátország, Szín. = Szlovénia, Au. = Ausztria). Amennyiben a mai név nem szerepel, akkor a település vagy elpusztult, és nincs jelenlegi megfelelője, vagy a történelmi név azonos a mai névvel. Ha csak a mai külföldi nevet tüntettük fel, akkor a jelenlegi magyar név azonos a történelmi névvel. Személynevek esetében igyekeztük beazonosítani a forrásokban felbukkanó embereket, és ha ez sikerült, akkor a névmutatóban feltüntetjük az illető apjának a nevét és a nemzetségét, akkor is, ha ezek nem szerepelnek az oklevélben.
