Szőcs Tibor: Damus pro memoria-oklevelek - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 54. (Budapest, 2017)
Regeszták
Regeszták 309 346: [1312-1323.] szept. 8., Kassa alatt - ? Zochud fia Martonos az oklevéladó színe előtt panaszt emelt málcai (de Malchá) Pál bán fia István ellen, hogy az Kisboldogasszony [szept. 8.] előtti szombaton fegyveresen az ő Abara (Abram-Abara) nevű falujára támadt, azt kifosztotta, javaikat elvitte. Mivel az oklevéladó válaszolni tartozik minden panaszra (cum nos omnibus nobis concjuerentibus vel lesis respondere teneamur), kiküldte tanúságát, hogy vizsgálja meg az esetet. Az visszatérve elmondta, hogy István tényleg rátámadt a mondott falura és kifosztotta, amelyet az oklevéladó is tanúsít, mivel tudomása szerint is István fosztotta ki és rombolta le a falut. D. sub civitate Cassensi, in die nativ, glor. virg. Marie. Eredeti DL 99544. (Károlyi család nemzetségi levéltára, Pelejthey család Z. 10.) Kiadása: HO VII. 322.; Károlyi I. 30-31. A peres felek közül Zochud fia Martonos 1279-1318 közötti forrásokban tűnik fel (részletesen adatolva: Hegyi: Marosvásárhely első említése 179.). 1324-ben már nem élt (vö. AOkl VIII. 431., 436., 439., 546. sz.). A károkozással vádolt Gutkeled nb. Pál fia István 1300 és 1341 között tűnik fel (Engel: Genealógia, Gútkeled nem 5. Sárvármonostori ág 2. tábla: Majádi), így a DPM leginkább a 14. sz. első két évtizedére keltezhető. A hátlapon egy kb. 42-43 mm-es körpecsét foltja látható. Az 1290- 1310 közötti időszakban az itt is érintett térségben (Zemplén megyei Abara, Kassa) Aba Amadé nádor volt az úr, ám ez a pecsét egyértelműen nem egyezik az 6 kb. 51-52 mm-es pecsétnyomójával. Zochud fia Martonos ráadásul Amadé serviensének és bizalmasának számított, aki fiával együtt a Kassának adott túszok között szerepelt 1311-ben (Zsoldos: Kassa túszai 353.), így bizonyos, hogy ha az oklevél 1311 előtt kelt volna, akkor Amadét keresi fel a panasszal. A DPM-t így 1312 és 1323 közé datálhatjuk. A pecsétfolt jóval kisebb, mint az Amadé halála után a térség feletti uralmat átvevő Borsa Jakab (Kopasz) pecsétje, és valamivel nagyobb, mint Borsa Веке kb. 40 mm- es sigilluma (ez utóbbira ld.: DL 48020. A pecsétfolt elég halvány, de kb. ekkora a mérete). A kiadót így nem határozhatjuk meg teljes biztonsággal. Egyébként egy alig kisebb, kb. 42 mm-es pecsétfolt található egy másik, ugyancsak környékbeli vonatkozású, az 1310-es években kelt DPM hátulján is (328. sz. reg.). Abban az oklevéladó közgyűlést tartott Szabolcs megye számára. Ott feltételesen egy szabolcsi (al-)ispánnal azonosítottuk a kiadót, de nem lehetetlen, hogy egy általánosabb, a környék élére akár csak egy rövidebb időre kinevezett bírói személlyel van dolgunk. Sajnos Borsa Bekétől nem maradt fent jól mérhető pecsétnyomat, így nem tudjuk egyértelműen ellenőrizni, hogy tényleg 40 mm-es volt-e a pecsétje, vagy esetleg egy kicsit nagyobb. 347: [1311-1324.] okt. 5-11., Sár - Héder nb. Kőszegi András Jáki Kemény fia Kemény (Keminus filius Kemini de lak) az oklevélkibocsátó színe előtt pert indított Ják comes fiai: István és Mike ellen, mert miközben per volt köztük, azok a fivéreik: Péter és Ják tanácsára közúton (in via publica) megsebesítették a serviensét: Miklóst, hozzátéve, hogy ők magát Keményt akarták volna megsebesíteni, ha akkor ott találták volna. Mivel a vádlottak tagadták mindezt, az oklevélkibocsátó elrendelte, hogy Kemény bizonyítsa tanúkkal állítását a vasvári káptalan előtt Szt. Ferenc tizenötöd napja [okt. 18.] utáni vasárnap, majd egy hétre rá a felek térjenek hozzá vissza, és mutassák be a káptalan erről szóló oklevelét. D. in Saar, fer. sext. prox, post ipsum festum.
