Szőcs Tibor: Damus pro memoria-oklevelek - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 54. (Budapest, 2017)

Regeszták

Regeszták 249 Hátlapon: Pro Dominico et aliis contra Farcasium et alios. a sor fölé beszúrva, alatta áthúzva: pro Az oklevélben szereplő Baszt Sopron megyében található, Kőszeg pedig a nagy hatalmú Héder nb. Kőszegiek központja és kedvelt kelethelye volt. Mivel az itteni személyeket nem tudtuk más forrásokban fellelni, ezért a keltezési időt csak nagyon tágan, és nagyon hipotetikusan adhatjuk meg. A hátlapon egy pontosan nem mérhető, ám igen nagy méretű pecsétfolt található, mely minimum 63 mm, vagy annál nagyobb volt. Ez kizárja a János nádor halála után Kőszeget uraló unokáit, Héder nb. Kőszegi Miklóst és Kőszegi Andrást is, akik kisebb sigillummal rendelkeztek (Id. a 318. és 347. sz. reg. kommentárját). Számba jöhet viszont maga a nádor, a kb. 63 mm-es pecsétet használó Kőszegi János. Az 1279-től csak Kőszegi János birtokában lévő és az ő ágán tovább öröklődő település korábban Kőszegi Henrik tulajdona volt, és 1279-ig János fivére, Miklós is többször keltezett ott oklevelet (Zsoldos: Henrik-fiak 654.; RP 177, 181. sz.). Kőszegi Miklós pecsétje szintén hasonló méretű volt, kb. 63 mm (ld. pl. DL 25046., az oklevél egyébként éppen Kőszegen kelt). A fivérek atyja, Henrik pecsétje ellenben 50 mm körüli volt (DF 208380.), így ő sem jöhet szóba. Ha az oklevél nem királyi kiadvány, akkor vagy Héder nb. Henrik fia Miklós, vagy János bocsátotta ki, és így 1275 és 1307 közé keltezhetjük (a fivérek apja, Henrik 1274. szept-i halála, ill. János 1308. ápr-i halála alapján ld. Zsoldos: Archontológia 307.292. jz., ill. 315. 368. jz.). Megjegyzendő, hogy az uralkodók a 13. sz. második felében, 14. sz. elején a família túlhatalma miatt alig fordultak meg Kőszegen (ld. 1277: RA 2828. sz.; 1296: RA 4079-4080., 4084-4085. sz.; mellesleg az itteni alkalmak őszre estek, így ezen tavaszi oklevéllel nem azonosíthatóak. 1301- 1320 közöttről pedig egyáltalán nem is ismerünk Kőszeg kelethellyel királyi diplomát), így a királyi kibocsátó személye nagy valószínűséggel kizárható. Az oklevelet egyébként leginkább a több DPM-t is kiadó Héder nb. Jánosnak tulajdoníthatjuk (vö. 67,128., 147, 244., 274., 276., 281. sz. reg.), de erre nincs külön bizonyíték. 272: 1307. máj. 22. - egri káptalan István nádor memoriális oklevele értelmében [AOkl II. 141. sz.] csebi Deme­ternek, a fiának: Dénesnek és Konrád fia Benedeknek velük együtt 22 hasonló nemessel együtt esküt kell tennie az oklevéladó színe előtt pünkösd nyolca­dán [máj. 21.] Beych fia Gergely fia Kozma ellenében. A mondott napon Deme­ter, Dénes és Benedek le is tették az esküt arról, hogy 1305-ben, Szent Kereszt felmagasztalása harmadnapján [szept. 16.] a mondott Dénes Aba fia Istvánnal együtt nem nyilazott leselkedve Kozma mesterre fényes nappal közúton, nem ölte meg a lovát alatta, és Dénes Istvánt rejtegetve nem volt Kozma ártalmára. Pál, Kozma serviense, aki István nádor ügyvédvalló levelével jelent meg az ura nevében, a többi eskütársnak az esküjét elengedte, mintha ugyanúgy minden­ről megesküdtek volna ők is. Továbbá a nádori oklevél értelmében ugyanezen a napon Benedek egyedül letette az esküt arról, hogy Dénes nem volt jelen Kozma Boroszló nevű falujának a lerombolásakor, nem vett részt a jobbágyai javainak elvételében, és mind ő, mind apja ártatlan mindezekben. Pál az ura, Kozma nevében elfogadta az esküt. Eredeti fényképe: DL 96048. (Vay család, berkeszi 24.) Regesztája: AOkl II. 167. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents