Szőcs Tibor: Damus pro memoria-oklevelek - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 54. (Budapest, 2017)
A "damus pro memoria" oklevéladás (előtanulmány)
A „Damus pro memoria" oklevéladás 23 megjelennek,64 az íráskép hasonlítgatása pedig kissé bizonytalan eredményeket szülne, így nem lehet pontosan felderíteni az egri káptalanban és Amadé gönci és vizsolyi bíróságán dolgozó írószemélyzet közötti fluktuáció mértékét. Azonban a DPM-stílusnak az országos átlagon felüli alkalmazása mellett egy másik formai jegy is az írószemélyzet kölcsönösségére vall. Említettük fentebb, hogy a stílusnak nevet adó bevezető szavak kétféle formában fordulhatnak elő: datum és damus pro memoria. Mindennek nem volt semmilyen jelentéstartalmi szerepe, és bizonyos kibocsátók esetén nem is mutatkozott semmilyen logikus rendszer arra nézve, hogy melyik szókezdetet használták éppen. III. András kancelláriáján pl. vegyesen váltakozott mindkét forma, látszólagos logika nélkül. Más kibocsátók esetén azonban ki lehet mutatni bizonyos tendenciákat: Lodomér esztergomi érsek már váradi püspökként is, majd érsekként kizárólag „damus" formulát alkalmazott, ahogy utódja, Gergely érsek is - nyilván így szerepelt abban a formulás sablonban, amit az érseki kancellárián használtak. Ugyanígy következetes volt e téren az egri káptalan is: 45 okleveléből csak kettő kezdődött „damusszal", egyébként a „datum" szókezdetet alkalmazta.65 Ugyanez volt jellemző Amadénak és bíróságának a DPM-okleveleire, az oda köthető 52 diplomából csak 4 kezdődött „damus" bevezetéssel, a maradék 48 szintén a másik formát használta.66 Az Amadé-tartományban tehát ugyanazok a formulás sablonok terjedtek el, amelyeket az egri káptalan is használt. Amadé bírósága révén terjedhetett el, hogy az uralma alatt álló megyék szintén használni kezdték a stílust (elsősorban Abaúj megye, ahol a gönci nagyúr rokona, Aba nembeli György fia Péter töltötte be az [aljispáni tisztet).67 Az itteni kiadványokban szintén a „datum" formulát használták többségében.68 Az Amadé-tartomány területén tehát a formula elterjedésének forrása az egri káptalan volt, amely intézmény az 1270-es évek végétől kezdte el - a hiteleshelyek között egyedülálló módon - tömegesen kiadni az ilyen leveleket. A gönci nagyúr oklevéladására és bíróságára hatással volt az egri káptalan, ezáltal ott is elterjedt e stílus, és ezen keresztül hatást gyakorolt az egész környék alsóbb szintű oklevéladására. A Kőszegiek a másik olyan oligarchacsalád, akiknél a szórványosnál nagyobb mértékben találkozunk intituláció nélküli kiadványokkal. Héder nembeli „Nagy" Henrik gyerekei közül egyedül Kőszegi János (Iván) esetén mutatható ki a stílus, a másik nagyhatalmú fiú, a nádorként is igen sok oklevelet kiadó Miklós esetében nem.69 Bár János DPM-levelei keltezetlenek, és elvileg akár az 1270-es évektől kezdve számolhatunk kiadásukkal, a gyakorlatban egy 64 Vö. C. Tóth: Nádori hivatal 98-102. 65 A kivételek: 33., 235. sz. 66 A kivételek: 218., 259., 299., 352. sz. 67 Zsoldos: Archontológia 218., Engel: Archontológia 94.; ispáni-alispáni voltára ld. Zsoldos: Archontológia 218.527. jz.; hivatalviselési idejére ld. még a 263. sz. reg. kommentárját. 68 Datum: 249., 303., 305., 307., 308., 309., 311., 319., 324. sz.; damus: 263., 264., 326. sz. 65 A Kőszegi-rokonságra ld: Engel: Genealógia, Héder nem 4. tábla: Kőszegi (és Rohonci); Miklós nádori okleveleinek jegyzékét ld. RP 274. old.
