Szőcs Tibor: Damus pro memoria-oklevelek - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 54. (Budapest, 2017)
Regeszták
Regeszták 191 Datum pro memoria, quod in quindenis3 beati Georgii martiris magister Marcellus pro comite Nycolao filio Ivanka et domina relicta Ponith báni sex diebus continuis comparuit in termino coram nobis contra comitem Michaelem dictum Vkleleu citatum sicut dixit, qui non venit nec misit, unde tenetur in iudicio, si se rationabiliter non poterit excusare. Datum Bude, septimo die termini prenotati. Hátulján: Pro comite Nicolao et domina relicta Ponith bani, contra Micaelem Vkleleu iudicialis. a utána áthúzva: residentie exercitus „Öklelő" Mihály 1276-1322 közötti forrásokban tűnik fel, 1337-1338-ban már a fia szerepel, valószínűleg ekkor már nem élt (Wertner: Zud nemzetsége 189-190.; AOkl XXI. 221. sz., AOkl XXII. 448. sz.). Ám Mihály életidejének első fele felé tolja az oklevél keltét Panyit bán özvegyének emlegetése. Miskolc nb. Pál fia Panyit bánról lehet itt szó (az egyetlen ilyen keresztnevű emberről, akit „bán" titulussal is említettek). Panyit 1273-ban még élt, 1274-ben már biztosan nem, ekkortól lehet csak az özvegyéről beszélni (ld. Engel: Genealógia, Miskolc nem 9. tábla: töredékek; Karácsonyi: Magyar nemzetségek 823-824.). Az oklevél keltének alsó határa tehát 1274. Ivánka fia Miklós azonosítása nem egyértelmű, több személy is szóba jöhet, akik földrajzilag és időben nagyjából közel álltak, így Balog nb. és Gutkeled nb. Ivánka fia Miklós is (Engel: Genealógia, Balog nem 3. Szécsi 1. tábla; Gútkeled nem 4. Egyedmonostori ág 1. tábla: Adonyi, Pelbárthidi), bár hogy miként kötődnének Panyit bán özvegyéhez, nem egyértelmű. Valószínű, hogy a meg nem nevezett özvegy Ivánka fia Miklós közeli rokona volt, ezért léptek fel közösen, de a rokonságra a feltételezett nemzetségek között semmilyen adatunk nincs. Az is lehetséges, hogy egy harmadik, nem ismert famíliából származó Miklósról van szó. A kiadvány hátulján egy kb. 35 mm-es pecsétfolt található. Ez egyezik Márton alországbíró sigillumával (DL 50552.), aki már rendszeresen Budán székelt 1293-1297 között. Márton hivatali ideje megfeleltethető lenne az itt szereplők életidejének is. Bár ez a pecsétméret - különösen Budán székelő bíróság esetében - más hivatalviselőknél nem tapasztalható, más konkrét érv nem szól Márton mellett, mert az ügymenet nem található meg egyéb oklevelekben. 192: 1297. máj. 15. - egri káptalan (jászói konvent?) Az oklevéladó előtt megjelent egyik részről gelebi (de Kelyb) Wasa fia Simon özvegyének a nemzetségéből való gelebi Zene fia Chyma, az özvegy, vagyis az anyósa nevében ügyvédvalló levéllel, másik részről ugyanezek rokonai: Mersa fiai: Pál és Miklós, és Chyma azt a bevallást tette, hogy az anyósa hitbére, jegyajándéka és leánynegyede ügyében, amelyek Mersa fiaitól való megigénylését az özvegy őrá bízta rá, Mersa fiai neki és az özvegynek teljesen elégtételt adtak, ezért ez ügyben semmi egyéb követelésük nincsen. D. vicesimo sec. die b. Georgii mart. a. D. 1297. Eredeti DL 76174. (Zichy család, zsélyi, 218. B. 32.) Kiadása: Zichy I. 86. Az oklevél a stílusából ítélve (bevallás rögzítése, pontos keltezés kelethely nélkül) hiteleshelyi kiadvány lehet. Az oklevél hátulján lévő halvány pecsétfolt mérete (kb. 42 mm) egyezik mind az egri káptalan DPM-oklevelein használt pecsétjének a méretével (ld. a 83. sz. reg. kommentárját), mind a jászói konvent pecsétméretével (ld. a 332. sz. reg. kommentárját). A felek Zemplén
