Szőcs Tibor: Damus pro memoria-oklevelek - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 54. (Budapest, 2017)
Regeszták
Regeszták 185 182: 1296. júl. 1., Gönc - Aba Amadé nádor Az oklevéladó korábbi memoriális oklevele, illetve az egri káptalan és a jászói (de Jazvó) konvent oklevele szerint Kéri (de Keer) Tiborc comes a fivére: Miklós fia Kachur (diet.) János nevében hosszan pereskedett egy Visnyó (Vysnyo) nevű föld miatt előbb Rénold nádorral, majd annak halála után fiaival: Péterrel és Gyulával. Végül [IV] László király oklevele alapján Rénold fiai Tiborc comes- nek engedték át a földet örökös birtoklásra. Ám Petenye mester fia Péter először ellentmondott Tiborc birtokba iktatásának az officiálisai révén, akiknek a neveit az egri káptalan oklevele tartalmazza, végül azonban személyesen az oklevéladó színe előtt megjelenve beleegyezett a birtoklásba. D. in Gwnch in oct. nativ, b. Johannis bapt. a. D. 1296. Átírta: llsvai Lesták nádor 1393. febr. 17.: DL 741. (MKA, Neo-regestrata acta 1544. 1.) > Garai Miklós nádor 1406. febr. 21.: DL 740. (MKA, Neo-regestrata acta 571. 7.) Kiadása: ÁÚO X. 217. (Garai oklevele alapján). Regesztája: RP 273. sz. A kiadót az átíró oklevél azonosította be pecsétje alapján (procurator ... Laurentii filii Petri quasdam quatuor litteras, unam, ut in sculptura circumferentie inpressionis sigilli videbatur, Omodai palatini ... nobis demonstravit). 183: [1294-1296.] júl. 14., Buda - Márton alországbíró Az oklevéladó a királyi had oszlásának 22. napjára halasztotta azt a pert, amit István mester fia Kakas mester, akinek a nevében serviense: Itemer fia Detre jelent meg, folytatott volna Keresztelő Szent János 15. napján [júl. 8.] az oklevéladó színe előtt Chyklas fia János és Benedek fia Benedek ellenében, akiknek a nevében servienseik: Tamás fia János és Zukuk fia Miklós jelentek meg, miután János és Benedek bemutatták neki a király levelét. Azt is akarták a felek az egri káptalan ügyvédvalló levelével megjelenve, hogy az ügyet ezek után már sem a király, sem a királyné, sem mások oklevelével ne halasszák tovább, és ha János és Benedek a kijelölt határnapon nem jelennek meg, akkor pervesztesek legyenek minden vádpontban. D. Budae VII. die quind. Nativ. В. Iohannis Bapt. Átírta: István alországbíró 1300. febr. 19.: nem fellelhető Kiadása: CD Vl/2. 291. (E collect. Dipl. Wagnerio-Jankovichiana Tomo A. nro. 67.) A kiadót az átíró oklevél azonositotta be (litteris C. Martini, tunc temporis Vice-ludicis Curiae Regiae: CD VI/2. 290-291.). A keltezéséhez az átíró oklevélben olvasható pertörténet alapján sem kapunk közelebbi támpontot. Márton 1293-1297 között viselte hivatalát. Ezen belül három olyan év jöhet szóba, amikor az előírt határnapon (júl. 8-án) már hadban állhatottt a királyi sereg (1294-1296 közötti évek, az ekkor vezetett hadjáratokról Id. a 135. és 170. sz. reg. kommentárját). E határokon belül már nem szűkíthatjük le jobban az időpontot.
