Szőcs Tibor: Damus pro memoria-oklevelek - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 54. (Budapest, 2017)
Regeszták
160 Szőcs Tibor: Damus pro memoria-oklevelek szerint. Elképzelhető persze, hogy mindez csak formula volt, vagy Illésék egyszerűen csak később vették észre, hogy a kérdéses föld valójában őket illeti. Hogy fennáll-e az 1288. évi esettel való összefüggés, nem tudható teljesen biztosan, ezért keletjéül az 1288. és az 1293. év is szóba jöhet. 149: 1293. szept. 14., Buda - Márton alországbíró Az oklevéladó tanúsítja, hogy Óvári (de Ouar) Konrád mester megfizetett minden olyan bírságot, úgy a bírói részt, mint a peres ellenfélnek járó részt, amelyben az oklevéladó és más bírák elmarasztalták őt P[ál] pécsi püspök, Bolugh comes, a püspök társa (affinis), illetve a Gyarmatról való somogyi várjobbágyok (iobagiones castri Symigiensis de Gormoth): Ders fia Ders, Salamon fia Péter, Mihály és többi rokonaik ellenében, kivéve azt a 4 márkát, amit az oklevéladó egy másik levele értelmében Szent Mihály 15. napján [okt. 13.] kell megfizetnie a püspöknek és Bolugh comesnek. D. Bude sept, die fest, nativ. Virginis glor. a. D. 1293. Eredeti SNA, Rod Révai - spolocny archív, 2-6, Gyulay 2.18. (DF 259756.) Kiadása: ÁÚO XII. 549-550. Regesztája: Tímár: Szerdahelyiek 417. 49. sz. A kiadásban igazítandó: 549. old. 1. sor: datur helyett datum; 3. sor: dominum episcopum helyett dominum P. episcopum; 4. sor: Balugh helyett Bolugh; 4. és 5. sor: fratrem helyett filium; 6. sor: castri Syrmiensis de Gormoch helyett castri Symigiensis de Gormoth; 550. old. 3. sor: Balugh helyett Bolugh; 6. sor eidem magistro Corraldo helyett eundem magistrum Corraldum. Az oklevél hátulján lévő 35 mm-es pecsétfolt Márton alországbíró pecsétjének feleltethető meg (vö. DL 50552.), amit a budai kelethely is megerősít. 150: 1293. szept. 21., Buda - Márton alországbíró Az ura, Mikó fia Byter comes nevében ügyvédvalló levéllel megjelent Heym fia Herman azzal vádolta a személyesen megjelent Sándor fia Andrást, hogy ő az esztergomi káptalan oklevelével egy földjét zálogba adta Byternek 17 finom ezüstmárkáért, ám a határidő leteltével nem váltotta vissza. Ezzel szemben András azt állította, hogy amikor a földet vissza akarta váltani, akkor őt Byter teljesen tönkretette, és javaiból kifosztotta, és elvette azt az összeget is, amit a föld kiváltására ő félretett. Minderről bemutatta az esztergomi káptalan oklevelét, amelyet a visszaváltás napján állítottak ki, továbbá az esztergomi és az egri káptalan vizsgálati levelét. Az oklevéladó ezeket megtekintve tanúk állítását akarta elrendelni, ám András azt akarta, hogy Byter tegyen esküt az okozott kár, ti. 35 márka mennyiségéről, és ő aláveti magát annak. így az oklevéladó elrendelte, hogy Byter Mindenszentek nyolcadán [nov. 8.] a váci káptalan színe előtt tegyen esküt 25 másik nemessel együtt, hogy András comesnek nem okozott a pusztítása révén 35 márkányi kárt, sem kevesebbet. Az eskü 15. napján [nov. 22.] a felek ismét jelenjenek meg az oklevéladó színe előtt, aki a váci káptalan oklevelének a bemutatása után dönteni fog az ügyben.
