Szőcs Tibor: Damus pro memoria-oklevelek - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 54. (Budapest, 2017)
Regeszták
Regeszták 107 Detre fia Mikó kötelesek Gyertyaszentelő Boldogasszony nyolcadán [febr. 9.] megjelenni az oklevéladó színe előtt, és mindkét részről bemutatni okleveleiket Kiszuca (Kyzche), más néven Yescesin nevű birtokról, merthogy Péter, Byt- her és Mikó azt állították, hogy ez a föld az ő Varin (Varna) nevű birtokukhoz tartozik és annak határain belül terül el. D. in villa Zcenholm, sexto die quind. Omnium Sanet. Eredeti DL 66072. (Balassa család 42. B.) Kiadása: ÁÚO V. 182. Regesztája: Balassa 53. sz. A kiadásban igazítandó: 10. sor: Miko helyett Myko-, 13. sor: quotquot helyett quecunque. Karácsonyi János 1275-1287 közé szűkítette a keletet Bertalan olvasókanonok felbukkanása alapján (HH 154-155. 200. sz.), de nagy biztonsággal tehetjük 1280-ra a nem túl gyakori szihalomi kelethely alapján, hiszen István alországbíró ezen év nov. 22-én keltezett ott oklevelet (89. sz. reg.), és az itteni pecsétfolt azonos méretű István alországbíró pecsétjével (42 mm). 89: [1280.] nov. 22., Szihalom - István alországbíró Az oklevéladó böjtközép nyolcadára [1281. márc. 26.] halasztotta azt a pert, amelyet a személyesen megjelenő Mihály fia Aladár folytatott Szent Márton nyolcadán [nov. 18.] Gábor (Gabrianus) fia Tamás és az ő Surány (Suran) nevű faluja ellen - akiknek a nevében paszabi (de Pozob) Péter fia Chama jelent meg -, miután Chama bemutatta erről a király oklevelét. Kikötötte továbbá, hogy Tamás és Surány falu azt a három bírságot, amelyet a korábbi memoriális oklevél említ, még ugyanazon a napon a per kezdete előtt kötelesek kifizetni a színe előtt. D. in Scenholm, quinto die oct. s. Martini. Eredeti DL 82892. (Zichy család, zsélyi 214. B. 4.) Kiadása: Zichy I. 58-59. A kiadásban javítandó: 58. old. 3. sor: pezob helyett Pozob; 7. sor: villam suam helyett villa sua; 59. old. 2. sor: Svnholm helyett Scenholm. Ezen perhez több más kiadvány is kapcsolódik, amelyek alapján ezt az oklevelet 1280-ra tehetjük, lásd Kállay: Keltezetlen oklevelek 110-112. Érdekes, hogy a persorozat a mindenkori alországbírók előtt folyt (először János, majd István, végül Olivér alországbíró előtt 1279-1281 között, vö. Kállay: Keltezetlen oklevelek 111-112.). így joggal várhatnánk, hogy a jelen DPM kiállítója is az éppen ekkor hivatalban lévő István alországbíró lenne (vö. Zsoldos: Archontológia 34.). A lehetőség Kállay Ubulban is felmerült, ám el is vetette, mivel egy nappal később, 1280. nov. 23-án István alországbíró Bátorban keltezett oklevelet (Kállay: Keltezetlen oklevelek 112.; vö. Zichy I. 45.). Mivel azt a diplomát ugyanúgy Gutkeled nb. Mihály fia Aladár és más nemzetségbelije számára állította ki, mint az ittenit, ezért a települést leginkább Nyírbátorral azonosíthatta, amely légvonalban több mint 100 km-re található a Borsod megyei Szihalomtól, így a két személy összekötése tényleg nem lenne lehetséges. Ám az alországbírók sorozatának logikáján túl a pecsétek is István mellett szólnak, mivel azok mindkét oklevél hátulján azonos méretűek (kb. 42-43 mm-es körpecsétek. A nov. 23-i oklevélen még az ábrája is látszik, ld. DL 76160.). Tehát vagy Kállay kronológiai eszmefuttatása nem volt helyes, vagy a települések azonosítása nem jó. Magunk igen logikusan összerakottnak tartjuk Kállay véleményét, így valószínűbb, hogy a nov. 23-i „in villa Batur" kelt oklevelet nem Nyírbátorban, hanem a Szihalomtól légvonalban kb. 25 km- re lévő Heves megyei Bátor településen (ÁMTFIII. 70.) adták ki.
