Erdélyi okmánytár 4. (1360-1371) - Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 53. (Budapest, 2014)

Oklevélkivonatok (1-1046. sz.)

[1360.] december 23.-1360. 67 mietet, valamint Baluanus vára felét, melyek háromötödébe - Apor fiai: Olee, Balas és János része címén - János fia: Miklóst, Apor fia: Istvánt és Sandur fiait, kétötödébe pedig - Amenus és Palus jussán - Peselnuk-i István fia: Lászlót bevezette, elhatárolva egymás­tól a két fél részeit a következőképpen: Prima m[eta incipit a] parte domus Stephani filii Iohannis in vertice cuiusdam magni montis, ubi est unum longum fossatum, infra versus meridiem se extendens, ubi [...] eandem plagam descendit ad quendam rivulum tempore pluioso [!] currentem et in eodem [rivulo] per bonum spatium currendo exit ipsum rivulum versus [...] unam viam transit ad unum lapidem Kwoltar vocatum, ubi unam metam terream erex[issent]. Deinde ad partem occidentis currendo vadit ad r[ivulum Peselnuk]. Dehinc in ipso rivulo asscendendo currit ad villam Peselnuk vocatam, et ibi dicte mete terminantur. Que quidem mete a parte septentrionali pre[dictis duabus parjtibus seu portionibus prefato Ladislao filio Stephani cessis, a plaga vero meridionali aliis tribus [partibus] predictis separant et distingunt. — Hátlapján, azonos kéz írásával. Domino Dyonisio woyuode Transsyluano, pro Ladislao filio Stephani de Pesselnuk [!], super divisione et statutione cuiusdam terre intraspecificate, relatoria. Eredeti, szakadozott papíron, zárópecsét nyomával, DL 29157. □ Közlés: SzOkl III. 13-15 (hibásan december 31 -re keltezve). — DocRomHist C, XI. 587-589 (román fordításban is). □ Regeszta: Ub II. 186. 84. [1360.] december 23. (f. IV. a. Nat. dóm.) Az erdélyi egyház káptalana Péter magister erdélyi alvajdának. 1360. december 18-i kérésére (81. sz.) Nadas-i Miklós alvajdai kiküldött, János karbeli klerikus tanúbizonysága mellett, a vizsgálatot lefolytatta, és azt találta, hogy Kayanthow falu népeinek közössége előre megfontolt gonoszságból december 6-án (in Nicolai confi), cinkostársai: Zyluas-i (d) István és Nagy (Magnus) Pé­ter fia: István által, minden ok nélkül meggyilkoltatta Deme fia: Miklóst, [Katalin] test­vérét (fr. u.). — Hátlapján, azonos kéz írásával: Vicevoyvode Transsilvano, pro nobili domina relicta magistri Deme de Tyburchtelku ac filia eiusdem, contra universos populos de Kayanthow, super factis intra specificatis, inquisitoria. Eredeti, rongált állapotú papíron, zárópecsét töredékeivel, Teleki cs mvhelyi lt: DL 73684. □ Közlés: TelOkl I. 116-117. — DocRomHist C, XI. 589-590 (román fordításban is). 85. 1360. december 30. (f. IV. p. Nat. dóm.) Az erdélyi egyház káptalana, Dénes erdé­lyi vajda és Zonuk-i ispán 1360. november 2-i kérésére (72. sz.) titkos levéltárában őrzött (in sacristia et conservatorio nostro secreto, ubi fuerunt deposita et diligenter conservata) regisztrumából Gylet/Gyleth fia: László részére függőpecsétje alatt átírja saját 1329. au­gusztus 23-án kelt oklevelét (CDTrans II. 660. sz.). — Méltóságsor. János prépost, And­rás éneklő-, Loránd őr-, Miklós Zonuk-i főesperes dékánkanonok. Eredeti, hártyán, mandorla alakú függőpecséttel, Teleki cs mvhelyi lt: DL 73685. □ Közlés: TelOkl I. 117-118. — DocRomHist C, XI. 591-592 (román fordításban is). 86. 1360. [Veres Péter?], Kolus vármegye ispánja, valamint szolgabírái: Miklós fia: András és Mihály fia: János bizonyítják, hogy bár korábbi ítéletüknek megfelelően János fia: Mycola Dezmir-i nemesnek Pál testvére: Imre, továbbá Pál anyja és özvegye ellené­ben két másik nemessel együtt szerdai napon (f. IV. [...]) esküt kellett volna tennie arra,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents