Erdélyi okmánytár 4. (1360-1371) - Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 53. (Budapest, 2014)
Oklevélkivonatok (1-1046. sz.)
1370. szeptember 29.-november 25. 351 da-ról Dalmáciába szekereken, ökrökkel, lovak és emberek hátán vitt mindenféle árura, az anyakirályné, a főpapok és bárók tanácsából, országa összes kereskedőjének - a Buda-n lerovandó harmincad kivételével - teljes vámmentességet engedélyezett, az erdélyi Zibin város polgárait és hospeseit, illetve embereiket se merészeljék megvámolni. — Hátlapján, egykorú kéz írásával: Quod Jadram possunt mercari. Eredeti, hártyán, hátlapján befuggesztett felségpecsét töredékeivel, Szász Nemzeti Lt, Urk. 1/23 (DF 244588). □ Közlés: Ub II. 361-362. — DocRomHist C, XIII. 834-836. — Handel und Gewerbe 57-59 (mindkettő román fordításban is). I Regeszta: CDHung IX/4. 234-235. — MTTár IV (1857). 149 (277. sz., Wenzel G.). — Transilvania 5/1872. 55 (Moldovanu, $t.). — Hurmuzaki 1/2. 157-158. 892. 1370. szeptember 29. (Budae, in Mich, arch.) [I.] Lajos király Imre erdélyi vajdához és helyetteseihez. Tyburchteleke-i Veres (Rufus) János panaszára, miszerint Tyburch- teleke nevű birtokát a Kolusmonostra-i apát elfoglalta azzal az indokkal, hogy egyháza jószága, legközelebbi közgyűlésén az ott jelenlevő emberek és esküdt ülnökök között tartson vizsgálatot a birtok hovatartozása ügyében. (K. A.) Eredetije ismeretlen, 1780. augusztus 26-i másolata Comides Dániel kéziratos Diplomatariumában, MTAKt, Kézirattár, tom. VIII, pag. 356, ill. OSzK, FolLat nr. 2220, tom. IV, pag. 419. A leírás szerint felségpecséttel volt megerősítve a hátlapon. □ Közlés: Katona X. 461. — CDHung IX/4. 235-236. — DocRomHist C, XIII. 841 (román fordításban is). 893. [1370. október 6. után] [János magister Kykullew-i ©esperes, erdélyi vikárius] az egyházi szokásoknak megfelelően regisztrumba foglalja azon egyenként (seriatim) kihallgatott tanúk vallomását, kiket korábbi halasztólevele értelmében Bakay-i Pál fiai: Balázs és János, Rakusd-i Mihály fiai: Domokos, László és Lőrinc, valamint Harow-i Beke fiai: Dénes és Miklós vonultattak fel előtte [1370?]. október 6-án (in oct. Mich, arch.) Batyzfolwa-i István fia: Batyz és András fiai: Miklós és Mihály elleni keresetük bizonyítására, miszerint Batyzfolwa, más néven Sohtusteluk birtokot a felperesek nagyanyja: Margit apjától: Elleus-től kapta férjhezmenetelekor, és így annak fele öröklés jogán őket illeti. (H. G.) Tartalmi említés Tótsolymosi Apród János erdélyi vikárius 1371. július 6-i oklevelében (934. sz.), Kemény József gyűjteménye (DF 253465). □ Közlés: DocRomHist C, XIV. 62, 63 (román fordításban is). 894. 1370. november 25. (in Sancto Emerico, VIII. d. oct. Martini conf.) János erdélyi alvajda az erdélyi egyház káptalanához. November 18-án (in oct. Martini conf.) tartott ítélőszéke alkalmával Sasfalwa-i [!] Péter fia: Saul magister, testvére (fr. u): János ügyvédjeként is, korábbi halasztólevele értelmében megjelenve előtte, elmondta, hogy Somrakws fiaitól: Lászlótól és Jánostól, valamint Barcha-i Rwbyn fia: Iwanka-tól összes birtokukban, malmukban, malomhelyükben osztályt kíván, mivel közös őstől származnak (ipsi primariam propagationem seu ortum ab uno avo habuissent). A közös származást Somrakws fiai és Iwanka szintén elismerték. Minthogy azonban őseik külön bírták jószágaikat, külön építettek maguknak lakóházakat és malmokat, örökös osztály pedig sohasem volt közöttük, ezért most ők is osztályt kívántak a Péter fiai: Saul és János kezében levő Sal- ffalwa [!] és Pethlend birtokokból, maguk is hajlandók lévén osztozni Barcha birtokon és
