Erdélyi okmánytár 4. (1360-1371) - Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 53. (Budapest, 2014)
Oklevélkivonatok (1-1046. sz.)
1369. november 11. 309 Epiphaniarum domini in conventu de Clusmonostra deponendo et ad octavam diem earundem octavarum festi Epiphaniarum domini, ad iudicem. Eredeti, papíron, zárlatán a vajdai nagypecsét nyomával, Wesselényi cs bp-i lt: DL 105451. 779. 13[69.] november 11. (in Torda, VIII. d. dóm. p. Omn. sanct.) Imre erdélyi vajda és Zonuk-i ispán perhalasztó oklevele. Miután az erdélyrészi nemesek és minden rendűrangú emberek részére királyi parancsra november 4-én (dóm. p. Omn. sanct.) Torda-n kezdett közgyűlés alkalmával, a szolgabírákkal és kijelölt esküdt ülnökökkel együttesen, továbbá Lépés (d) Demeter magistemek, a királyi udvar lovagjának (aule regie miles) jelenlétében tartott ítélőszékén az erdélyi káptalan képviseletében János prépost, János Kykulle-i, Miklós Ozd-i, Vajdafi (filius woyuode) László [Doboka-i] és Miklós Zonuk-i főesperesek a Huzyuteluk-i Bálint fia: Alard elleni perükben felmutatták a [Kulusmonus- tra-i] Szűz Mária-konventnek néhai Péter alvajdához 1367. november 22-én intézett pátens jelentését a Bozd és Huzyuteluk közötti határjárásról (644. sz.), úgy döntött, hogy 12 kanonok tegye le a szokásos esküt a vitás földdarabbal kapcsolatosan, mert a káptalan bizonyította elfogadhatóbb módon az álláspontját. Az említett kanonokok azonban erre azt válaszolták, hogy az esküt ugyan készek letenni, de nem úgy, amint a többi nemesek szoktak földre esküdni, hanem az evangéliumoskönyvre tett kézzel, papi öltözetben (non ut ceteri nobiles iurare solent super terram, sed ad sanctam Dei evangeliam manus eorum imponendo, secundum decentiam honoris et dignitatis ipsorum in vestibus eorum stando). Egyben kérték azt is, hogy ügyüket a királyi udvarban, az ország báróival együtt döntse el, és ugyanott határozzon az eskütétel módjáról, valamint az eskütársak számáról. Ezért az ügyet, a királyi udvarban való végleges döntés érdekében, [1370.] január 13-ra (ad oct. Epiph. dóm.) halasztja el. — Hátlapján, egykorú kéz írásával: [Super rjcambulatione metarum de Bozd. Eredeti, szakadozott és megcsonkult papíron, hátlapján befíiggesztett pecsét nyomával, DL 30686. Keltezési évének megállapítása Lackfi Imre vajda közgyűlésének napja, illetve az eskü letételéről szóló 1370. május 8-i (843. sz.) és július 2-i (864. sz.) oklevelek alapján történt. □ Regeszta: DocRomHist C, XIII. 662-663. 780. 1369. november 11. (in Torda, VIII. d. dóm. p. Omn. sanct.) Imre erdélyi vajda és Zonuk-i ispán a Kulusmunustra-i Szűz Mária-egyház konventjéhez. Az erdélyrészi nemesek közössége és minden rendű-rangú ember számára november 4-én (dóm. p. Omn. sanct.) Torda-n kezdett közgyűlésén Fodor (Crispus) Mihály Bunchyda-i hospesnek a faluja nevében előadott és a konvent [1369. október 26.-november 4. között kelt] jelentésével (771. sz.) alátámasztott panaszára Lona-i Mihály, Koplon/Copplon fia: Miklós, Demeter fia: Imre, Illés fia: László azt válaszolta, hogy a határjárásnak azért mondottak ellent, mert a Bunchyda-i hospesek ezzel az ürüggyel az ő Lona nevű birtokukból jókora darabot maguknak akartak megszerezni, és a két falu közötti valóságos határ bizonyítására felmutatták Miklós erdélyi vajda 1315. november 14-i pátens oklevelét (CDTrans II. 258. sz.). Küldje ki tehát tanúbizonyságát, aki előtt [1370.] május 1-jén (in oct. Georgii mart.) előbb Miklós vajda oklevele szerint mutassák ki a határt, majd ott, ahol a jelek már nem láthatók, a Bunchyda-iak megbízottjai nyilatkozzanak a határvonal felől. A felek között vitásnak maradó területet királyi mértékkel mérjék fel vagy szemre becsüljék meg, és
