Erdélyi okmánytár 4. (1360-1371) - Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 53. (Budapest, 2014)
Oklevélkivonatok (1-1046. sz.)
1368. június 11. 279 694. 1368. június 11. (Thorde, VIII. d. oct. Penth.) Miklós erdélyi vajda és Zonuk-i ispán bizonyítja, hogy az erdélyi részek nemeseinek közössége és minden rendű-rangú lakója számára Torda-n, június 4-én (in oct. Penth.) kezdett közgyűlésén, Péter alvajda korábbi perhalasztólevelének megfelelően, Doboka-i János fia: László magister a Gumbuch-i Boncha fia: István elleni keresete kifejtéseként felmutatta előtte a Clusmonostra-i Szűz [Mária]-monostor konventjének 1368. április 1-jei oklevelét (674. sz.), és az alperes ellentmondásának megindoklását kérte. Válaszában Boncha fia: István azt felelte, hogy jóllehet Tatamer fehérvári (Albensis) prépost, királyi alkancellár e részbirtokot valóban nővérének és férjének: Bongarth-i Petew/Petheu-nek adta, de ezek halála után e jószág jogszerűen reászállt. Ennek bizonyítására bemutatta [I.] Károly király 1340. június 24-i (CDTrans III. 22. sz.) és 1341. július 1-jei pátens oklevelét (CDTrans III. 67. sz.). Minthogy pedig nevezett Petheu gyermektelenül elhunyt felesége [Boncha] Simonnak volt a leánya, a Tatamer által adott részbirtokok az [I.] Károly királytól nyert kegy alapján szállt Boncha fia: Istvánra. Ezért a szolgabírákkal és esküdt ülnökökkel együttesen úgy döntött, hogy a Popfolwa-i birtokrész visszavonhatatlanul Boncha fia: István tulajdonában maradjon, Doboka-i László magister felperesnek pedig örök hallgatást parancsolt ebben az ügyben. Eredeti, hártyán, fíiggőpecsétje elveszett, iktári Bethlen cs It (DF 255010). □ Közlés: DocRomHist C, XIII. 500-507 (román fordításban is). 695. 1368. június 11. (Thorde, VIII. d. oct. Penth.) Miklós erdélyi vajda és Zonuk-i ispán bizonyítja, hogy különleges jegyzője (specialis notarius): Walko-i Pál fia: Miklós magister, testvérének (ff. u): Lászlónak a nevében is, az erdélyrészi nemesek és minden rendű-rangú ember számára Torda-n, június 4-én (in oct. Penth.) kezdett közgyűlésén tiltotta Buch-i Imre fia: Imre özvegyét, valamint fiait: Jánost és Imrét, akik unokaöccseik (ff. p.), hogy Zenthmihaltelke-n elzálogosított birtokrészüket más pénzével váltsák ki, és ismét idegen kézre: Gaztrag-i János fia: László kezére juttassák, minthogy az mind osztályos atyafiságuk, mind pedig a Clusmonustra-i konvent által kiállított kötelezvényük alapján elsősorban őket illeti meg. Eredeti, papíron, hátlapján befüggesztett pecsét nyomával, DL 30699. □ Közlés: DocRomHist C, XIII. 507-508 (román fordításban is). 696. 1368. június 11. (in Bamabe ap.) A Clusmonostra-i Szűz Mária-monostor kon- ventje előtt egyrészről Suk-i Miklós fia: Illés, másrészről pedig Suk-i Barnabás fiai: Mihály és Dávid, minthogy egy törzsből származnak, egymásnak legközelebbi rokonai (ab uno stipite seu propagatione generationis descendissent et pre ceteris aliis in linia generationis ad invicem attinerent) és közös jószágaikat békében akarják birtokolni, a Suk, Wysa/Wisa, Wmbuz, Sarmas és Zuaath birtokokban őket illető részeiket, kinek- kinek meghagyva a kúriáját saját lakóhelyül, egyenlően telkenként kettéosztják, maguk és jobbágyaik számára (per loca sessionalia pro se ipsis et iobagionibus ipsorum) az alábbi módon: Medietates autem locorum sessionalium in prescriptis possessionibus et possessionariis portionibus eorum hoc ordine ab invicem distinguntur et separantur, quod in dimidietatibus earum incipiendo usque finem videlicet in dicta Suk possessione inferior pars, in aliis autem possessionibus, scilicet Wysa/Wisa, Vmboz/Wmboz, Sarmas
