Erdélyi okmánytár 4. (1360-1371) - Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 53. (Budapest, 2014)
Oklevélkivonatok (1-1046. sz.)
272 1368. április 11. duas antiquas metas unam cursualem metam erexissent, adhuc ad ipsam partem occidentalem per bonum spatium super montem magnum planum progrediendo iuxta metam antiquam unam novam metam cursualem elevassent. Abhinc ad sepedictam partem occidentalem procedendo per bonum spatium in descensu cuiusdam minoris montis, in quodam plano eiusdem iuxta antiquam metam unam novam cursualem erexissent. Inde de ipso monte descendendo ad unam magnam vallem et ad directam partem occidentalem tendendo, in latere eiusdem montis unam metam cursualem super eandem vallem erexissent. Dehinc saliendo ipsam vallem directe ad sepedictam plagam occidentalem supra magnum montem ascendendo, in cacumine eiusdem montis secus duas metas antiquas alias duas novas ordine prenotato ipsis partibus separantes erexissent. Adhuc versus eandem partem occidentalem eundo, in descensione eiusdem montis iuxta quandam viam magnam unam novam metam cursualem erexissent. Abhinc saliendo unam vallem versus ipsam partem occidentalem ascendendo ad unum montem, in acie eiusdem unam novam metam cursualem cumulassent, et sic procedendo directe ad sepefatam partem occidentalem iuxta duas antiquas metas, penes quandam viam, per quam itur de Cluswar ad Jara, ubi coniunguntur metis abbatis de Cluswar, duas novas metas erexissent, quarum una, ut superius declaratur, ex parte meridiei possessioni Banabyky, ex parte vero septentrionali civitati separarent, erexissent, ubi etiam ipse dominus abbas pro sua parte eidem monasterio separantem unam novam metam erexisset, et sic terminarentur cursus metarum litigiose terre praenotate. — Hátlapján, azonos kéz írásával. Serenissimo principi domino Lodouico inclito regi Hungáriáé domino ipsorum naturali, pro civibus et hospitibus de Cluswar, contra Nicolaum de Gerend, in facto cuiusdam litigiosae terre, reambulatoria. — Uo., XV. századi kéz írásával. Reambulatoria Banabic. Eredeti, papíron, hátlapján befiiggesztett pecsét nyomával, Kolozsvár v lt, Privilegia, fase. M, nr. 10 (DF 281071). — Ái 1. Lajos király 1368. április 16-i oklevelében (678. sz.), uo., nr. 9 (DF 281070). — Közel egykorú egyszerű másolat, papíron, DL 28906. □ Közlés: KvOkl I. 59-61. — Ub II. 310-312. — DocRomHist C, XIII. 468^171 (román fordításban is). 677. 1368. április 11. (f. III. p. Resur. dóm.) A Clusmonostra-i Szűz Mária-monostor konventje bizonyítja, hogy egyrészről Kusal-i Jakch magister, a királynéi udvar lovagja (miles aule reginalis), Modur-i és Maniga-i officiális, másrészről pedig K[w]kenyes és Renold nemzetségbeli Doboka-i néhai Mykud bán fia: Miklós fia: János fiai: Vitéz (d) László magister, a királyi udvar lovagja (aule regius miles) és János a király által Jakch magistemek adományozott Mezes-hegységbeli Szt. Margit vértanú-monostor és birtokai miatt hosszú idő óta folyó perükben, melyet Jakch előbb már megnyert a Duboka-i nemesekkel szemben, de amelyet Doboka-i Miklós fia: néhai János és fia: Vitéz (d) László újrakezdett, rokoni szeretetből kiegyeztek egymással. Ennek értelmében a monostort és a Mezesen túli, tehát Magyarországon levő, illetve erdélyi részekben található összes tartozékát (omnes, que extra Mezes, videlicet in regno Hungarie, [et?] partibus Transsilvanis existentes) két egyenlő részre osztották Jakch magister és Doboka-i János fiai között. Ezen felül Jakch magister megkapta a monostornak az ő Kusal nevű birtoka szomszédságában, Külső-Szolnok vármegyében (in cttu de Zonuk exteriori) fekvő, jelenleg lakatlan Kenia nevű birtokát. A Nogzomus kerületben (districtus) fekvő Külsősolymost ([Ex?]te-
