Erdélyi okmánytár 4. (1360-1371) - Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 53. (Budapest, 2014)
Oklevélkivonatok (1-1046. sz.)
1366. július 11.-július 13. 213 adományáról később privilégiumot is állíttat ki számára. — A pecsét alatt: Relatio domini Nicolai comitis Siculorum facta soli domino cancellario. Eredeti, hártyán, a szöveg alatt befiiggesztett titkospecsét nyomával, hátlapján Huszti András kézírásával regeszta és levéltári jelzet, Wass cs It (DF 252781). □ Közlés: Transilvania 4/1871. 287 (Moldovanu, §t.). — Hurmuzaki 1/2. 130. — DocRomHist C, XIII. 204-205 (román fordításban is). □ Regeszta: Hodor 728. — DocVal 201. — §incai I. 508. — WassLt 139. sz. 506. 1366. július 11. (in Álba Giule, in [Translat.] Benedicti) [I.] Lajos király Péter erdélyi alvajdához. Chege-i Desew magister Doboka vármegyei Mohai birtokának határait a Colos-i konventből jelen parancsára kiküldendő tanúbizonyság jelenlétében, Desew oklevelei alapján ellenőrizze és igazíttassa ki, figyelmen kívül hagyva a törvénytelen ellentmondásokat, majd a hatáijárasról a konvent vagy ő írásban tegyen neki jelentést. —A pecsét alatt Relatio magistri Nicolai, comitis Siculorum, facta soli domino cancellario. Eredeti, hártyán, a szöveg alatt befüggesztett titkospecsét töredékével, hátlapján Huszti András kézírásával regeszta és levéltári jelzet, Wass cs It (DF 252770). Az oklevél keltezésénél a március 21-i Benedek-nap helyett a július 11-i ünnep mellett szól az a tény, hogy I. Lajos király 1366-ban csak április 23-29, illetve július 3-14. között tartózkodott Gyulafehérváron (424, 428-431,433,435. sz., ill. 495, 498, 501-503, 505-511. sz.). □ Közlés: DocRomHist C, XIII. 205-206 (román fordításban is). □ Regeszta: WassLt 140. sz. 507. 1366. július 12. (in Alba Gyule, dom. a. Margarete virg.) [I.] Lajos király az erdélyi fehérvári (AlbTr) káptalannak. Küldje ki tanúbizonyságát, kinek jelenlétében Zentpetur/Zenthpetur-i Abram fia: Miklós, illetve Chuch-i Bakou, Chongou-i Fodor István, Churgud-i Mike fia: Miklós, Mehes-i Gergely fia: Pál, Chapou-i Péter fia: Mihály vagy Zederyes-i János fia: Tamás saját korábbi adománylevele és Dénes erdélyi vajdának a Clusmonustra-i apát ellen hozott ítéletlevele alapján Datus és Lekenchetw (Torda vm) birtokot vagy földet új adomány címén iktassa familiárisainak: Tusund-i Mihály fia: Bulgar (d) Lászlónak és testvérének (fr. u): Jánosnak, továbbá unokaöccseiknek (fr. p): Simon fiai: Semien/Sempyen-nek és Tamásnak, valamint Mihály fia: Istvánnak, figyelmen kívül hagyva a Clusmonustra-i apát ellentmondását. Más ellentmondókat azonban idézzen meg az ő vagy az erdélyi vajda színe elé. — Hátlapján, azonos kéz írásával: Fidelibus suis, capitulo ecclesie Albensis Transiluane, pro Ladislao dicto Bulgar et aliis, statutoria. —A pecsét alatt kancelláriai jegyzet. Eredeti, papíron, zárlatán titkospecsét töredékével, DL 30125. — Belefoglalva az erdélyi káptalan 1366. augusztus 26-i jelentésébe (525. sz.), Teleki cs mvhelyi lt: DL 73714. □ Közlés: TelOkl I. 145-146. — DocRomHist C, XIII. 206-207 (román fordításban is). 508. 1366. július 13. (in Álba Giule, in Margarete virg.) [I.] Lajos király jóváhagyja az erdélyföldi nemesek, székelyek és szászok közötti összes birtok- és határvita elrendezésével megbízott külön kiküldötteinek: Zeech-i Miklós horvátországi és dalmáciai bánnak, valamint Dénes báró erdélyi vajda helyettesének: Jara-i Péter alvajdának a Fehér vármegyei (in cttu AlbTr) Lapus fold miatt hosszú ideje folyó perben a helyszínen hozott és az Olt folyó melletti Vgra-n kiállított oklevelébe foglalt döntését. Eszerint jóllehet udvari lovagja: Almakerek-i Gegus fia: János magister azt állította, hogy Lapus földe neki örökös birtoka, mégis látván, hogy az azt bitorló Kapus-i királyi szászok felfuvalkodottsága, el
