Erdélyi okmánytár 4. (1360-1371) - Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 53. (Budapest, 2014)
Oklevélkivonatok (1-1046. sz.)
186 [1366.] május 5.—május 8. Iac. ap.) kezdett] közgyűlésén Buhtur-i Syke fia: István - felesége: néhai Gald-i Herbord leánya: Katalin és sógornője: Margit nevében - felmutatta [I.] Lajos király 1366. [április 23-29. között], titkospecsétje alatt kelt pátens oklevelét (427. sz.), és kérte, hogy a feleségének és sógornőjének az apai jószágokból járó leánynegyedet földbirtokban adhassa ki. Küldje tehát ki tanúbizonyságát, akinek jelenlétében a birtokokat királyi mértékkel mérjék fel, osszák határjelekkel négy részre és egynegyedet iktassanak a kérelmezőknek. — Kijelölt vajdai emberek: Baka-i Pál fia: Balázs, [...] Miklós, Buhtur-i [...] és Buhtur-i Mathe. Belefoglalva az erdélyi káptalan 1366. június 27-i jelentésébe (491. sz.), DL 28081. Az oklevélben említett vajdai közgyűlés kezdetére lásd 445-452, 455^159. sz. □ Közlés: DocRomHist C, XIII. 266-267, 269 (román fordításban is). □ Regeszta: DocRomHist C, XIII. 56-57. 440. [1366.] május 5. (III. f. p. Inv. s. cr.) Az erdélyi egyház káptalana [I.] Lajos királyhoz. 1366. április 29-i parancsára (435. sz.) Péter, a Wesprim-i Mindenszentek-egy- ház prépostja és Zoard fia: János magister királyi emberek, valamint saját kiküldöttei: György és László magisterek, kanonokok május 3-án (in Inv. s. cr.) Lapus föld Walt- hyd/Walthug, Kaps/Kops, Byrtholm és Almakerek felőli határát mindkét fél kimutatása szerint megjárták, de meg nem egyezhettek, mert Gegus fia: János magister a szászokat a határjelek részbeni lerombolásával vádolta, és nem fogadta el azokat a jeleket, amelyekről a szászok azt állították, hogy néhai László vajda idejéből valók. A vitás területet a szomszédos nemesek és a Medyes széki comesek 80 mansio eltartására elegendőnek becsülték. — A határjárás szövege: Magister Iohannes filius Gegus prius unam metam terream ex parte possessionis Walthyd habitam ostendisset, quam metam ambe partes veram commississent. Deinde per magnum et longum Berch eundo versus meridiem, unam metam, prout eis apparebat, ostendisset quam iidem Saxones non veram metam esse affirmabant. Ulterius eundo usque ad finem eiusdem Berch plura loca metarum demonstrasset, quas per eosdem Saxones destruxisse fatebatur, sed ibi nullo modo mete apparebant. Postea in fine eiusdem Berch unam magnam metam demonstrasset, quam ambe partes veram et separantem inter possessiones Kaps, Byrtholm et Almakerek esse affirmabant, et plures metas idem magister Iohannes ulterius non demonstrasset. Demum predicti Saxones ad unum aliud Berch eosdem adduxissent, in quo descendendo plures metas apparentes et existentes ostendissent, quas erexisse tempore quondam Ladislai wayuode fatebantur, sed predictus magister Iohannes ipsas metas potentialiter erectas esse affirmabat. — Hátlapján, egykorú kéz írásával: Domino regi, pro magistro Iohanne filio Gegus, contra hospites de Kops et Walthug, super terra Lapus vocata, relatoria. Eredeti, papíron, zárópecsét nyomával, DL 5452. □ Közlés: VerArch 21/1887. 240 (Theil, R., töredékesen, téves 1365. május 6-i keltezéssel). — Ub II. 238-239. — DocRomHist C, XIII. 57-58 (román fordításban is). 441. 1366. május 8. (in Thorda, III. d. Ioh. a. port. Lat.) [I.] Lajos király az erdélyi fehérvári (AlbTr) egyház káptalanához. Küldje ki tanúbizonyságát, kinek jelenlétében Péter erdélyi alvajda vagy akit ő küld ki maga helyett, Gald-i néhai Kechkes (d) László leányát: Erzsébetet iktassa be apjának Gald-on és másutt lévő részei felébe, minthogy őt korábbi
