Erdélyi okmánytár 4. (1360-1371) - Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 53. (Budapest, 2014)
Oklevélkivonatok (1-1046. sz.)
120 1364. február 6. rán néhai Tamás vajda fia: Konya magister és örökösei részére új kettős pecsétjével megerősíti saját 1347. július 13-i oklevelét (CDTrans III. 410. sz.). — A záradék [Miklós esztergomi] érsek és királyi kancellár keze által kelt. A megerősített privilégium alá, a plicára írt záradék, DL 3324. — Ái a váci káptalan 1399. augusztus 15-i oklevelében, DL 3454. Vö. Turul 19/1901.27-37 (Grünn A.). □ Regeszta: CDHung XI. 471. — Ub II. 206-207. — DocRomHist C, XII. 220. 255. 1364. február 6. (in Vyssegrad, XXV. d. oct. Epiph. dóm.) Dénes erdélyi vajda és Zolnuk-i ispán bizonyítja, hogy Gyznoyow-i Cheh (d) Péter fia: János geréb (comes vulgo Greb dictus) felperes, amikor korábbi halasztólevele értelmében január 13-án (in oct. Epiph. dóm.) megjelent előtte, az ő, valamint Bebek István országbíró és más fogott bírák közbenjárására az alábbi egyezségre lépett Tamás volt erdélyi vajda fiával: Konya magister volt Poson-i ispánnal és ügyvédvalló levél nélkül általa képviselt testvérével: Mihály egri (Agriensis) püspökkel Tolmach-i Corrard fia: néhai Nikolausnak az erdélyi részekben, Kykullew vármegyében fekvő vásárolt birtokai, a felperes anyjának, az említett Corrard fia: Nikolaus nővérének házasságakor átengedett (vö. CDTrans II. 475. sz.), de jelenleg Konya magister kezén levő Sytwe és Bolkach miatt indított perében. Eszerint Konya magister és Mihály püspök szavatosság vállalása mellett átengedi Jánosnak Mortunfolwa és Seez birtokot (Kykillew vm), melyeket [I.] Károly király az említett Nikolaus magszakadása címén adományozott néhai apjuknak: Tamás vajdának (vö. uo. III. 28. sz.). Az alperesek ígéretet tettek továbbá arra, hogy ha a fenti jogon bírt, de jelenleg mások kezén levő jószágaik közül még szerezhetnek vissza, Sytwe és Bolkach megtartása fejében ezekkel egyenlő értékű birtokokat engednek át Jánosnak a vajdai ember jelenlétében, a visszaszerzendő birtokokból pedig kiadják az anyja után őt illető jusst. Péter fia: János viszont ekkor köteles lesz nekik visszaadni Mortunfolwa-t és Seez-t, továbbá kiszolgáltatni a Sytwe-re és Bolkach-ra vonatkozó okleveleit, és minden eszközzel támogatni köteles őket a Corrard fia: Nikolaus birtokait kezükben tartó többi rokonnal szemben. A jelen egyezséget megszegő félnek a vitás birtokokban levő minden joga az ezt megtartó másik félre szálljon. Ái az erdélyi káptalan 1399. július 3-i oklevelében, DL 5277. Az eredeti oklevél privilegiális formában, a vajda fiiggőpecsétje alatt kelt. □ Közlés: Ub II. 207-209. — DocRomHist C, XII. 220-224 (román fordításban is). □ Regeszta: CDHung XI. 474. 256. 1364. február 6. (f. III. p. Esto mihi) Henke (d) Mihály és Suuk-i Domokos fia: János, Kolus vármegye szolgabírái, Péter erdélyi alvajdának. Besse (d) András és Domokos fia: Mihály Zuchak-i nemeseket, parancslevele szerint, március 6-ra (ad oct. Med. quadrag.) színe elé megidézték László fia: István alvajdai officialis ellenében. — Hátlapján, azonos kéz írásával'. Nobili viro et honesto Petro vicevoyvode Transsilvano, domino eorum perhonorando et metuendo, pro Stephano filio Ladislai officiale vestro, contra Andreám dictum Besse et Michaelem filium Dominici de Zuchak, ad octavas Medii quadragesime, citatoria. Eredeti, papíron, alig olvasható, kifakult írással, pecsételés nyoma nélkül, Teleki cs mvhelyi lt: DL 73703. — Uv. □ Közlés: TelOkl I. 131. — DocRomHist C, XII. 224-225 (román fordításban is).
