Erdélyi okmánytár 4. (1360-1371) - Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 53. (Budapest, 2014)
Oklevélkivonatok (1-1046. sz.)
116 1364. január 3.-január 13. melyet néhai Chankar (d) Pál [gyula]fehérvári (Albensis) polgár, saját lelki üdvéért, végrendeletében kolostorukra hagyott, átadta Domokos erdélyi püspöknek, mert jog szerint (ratione dominii [et iuris] proprietarii) inkább őt illeti. Viszonzásul a püspök, akit ügyvédvalló levelével Miklós Zonuk-i, János T[elegd-i] és Péter Clus-i főesperesek, erdélyi kanonokok képviseltek, két évre átengedte Chanad birtok nekijáró tizedét a perjelnek és a kolostornak, és még 20 Ft-ot is fizet, ami sokkal meghaladja a telek és a szőlő értékét. Eredeti, csonka hártyán, hátlapján befüggesztett pecsét nyomával, DL 28079. □ Közlés: DocRomHist C, XII. 119-121 (román fordításban is). 243. 1364. január 3. (in oct. Ioh. ev.) Az erdélyi egyház káptalana Péter magister erdélyi alvajdának. 1363. december 26-i kérésére (240. sz.) Simon alvajdai ember, Miklós magistemek, a Szt. Mihály arkangyal-oltár igazgatójának (magister altaris), káptalani kiküldöttnek a jelenlétében, Senk, Hortobag és Seguswar székben nemesek, comesek, papok és közrendűek között vallatva megállapította, hogy Lapus föld [vitás] darabja Gegus fia: János magister Almakerek nevű birtokához tartozó, örökjogú jószága, és a Kapus-i, valamint Waldhyd-i népek erőszakkal foglalták el tőle. Egy öreg ember azt is mondotta, hogy ő Kapus-on lakott e foglalás idején. Eredeti, két példányban, papíron, hátlapjukon befüggesztett pecsét nyomával, DL 5274. □ Közlés: Ub II. 205- 206. — DocRomHist C, XII. 202-203 (román fordításban is). 244. [1364. január 3-13. között] Az erdélyi fehérvári (AlbTr) káptalan Péter erdélyi alvajdához. [1363. december végén] kelt kérésére (241. sz.) Beld-i Jakab alvajdai ember, a káptalani kiküldöttnek: Lőrinc Saros-i papnak (rector), János prépost káplánjának jelenlétében, január 3-án (f. IV. a. Epiph. dóm.) megkísérelte Gerew fia: Miklós fia: László és felesége: [Katalin] bevezetését Bolya és tartozékai birtokába, de ennek Akus fiai: Tamás és Mihály, valamint Vizlo fiai: Salamon és Dauit ellentmondottak, amiért őket január 13-ra (ad oct. Epiph. dóm.) Péter alvajda színe elé idézte. Tartalmi ái Járai Péter erdélyi alvajda 1364. március 6. után kelt oklevelében (262. sz.), DL 30385 és 38763. * 1364. január 10. I. Lajos király átíró, privilegiális oklevele Járai Péter erdélyi alvajda javára (DL 30380) helyesen 1360. január 10-én kelt (7. sz.). 245. [1364. január 13.-március 6. között] Péter erdélyi alvajda [a kolozsmonostori konventhez]. [Dénes erdélyi vajda 1363. november 8. után kelt perhalasztó oklevele (219. sz.) értelmében] [1364.] január 13-án (oct. Epiph. dóm.) [Wos (d) Miklós fiai:] István és Pál [Buda-i György ellenében] bemutatták előtte a kolozsmonostori kon vent [1361. január 1. után kelt] privilégiumát (88. sz.), mely különböző időben kelt hét [!] pátens oklevél átiratát tartalmazza arról, hogy Mannus és fia: Jakab, valamint testvére: Bertalan Dyos birtokot hét részletben zálogba adta Wos (d) Miklósnak. Ennek alapján elrendeli, hogy Dyos-t és vele együtt a BalogJanustelke nevű földet becsüljék fel, és erről március 6-ra (ad oct. Med. quadrag.) tegyenek neki jelentést. Tartalmi ái Járai Péter erdélyi alvajda 1364. október 13-i oklevelében (331. sz.), DL 28069.
