Zsigmondkori oklevéltár XII. 1425 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 52. Budapest, 2013)

1425

452

1425. október 26. - október 29.

1162 Okt. 26. (Zágrábié, in Demetrii) Ciliéi Hermann varasdi ispán, szlavón bán a zágrábi káptalanhoz. Elmondták neki Zyryn-i Pál fia: Péter mester (egr.) nevében, hogy ő a Gorabrokun, Zlywye, Hudethyn, Zobotische és Lesnycha birtokokon lévő bizonyos, őt vétel címén megillető részekbe be akar kerülni. Ezért kéri a káptalant, hogy küldjék ki tanúbizonyságukat, akinek jelenlétében a báni emberek egyike vezesse be őt azokba és iktassa részére az őt megillető jogon örök birtoklásra, az esetleges ellentmondókat idézze a báni jelenlét elé, a káptalan pedig ugyanoda tegyen jelentést. Presentes autem sigillo Mathey filii Iohannis de Machew, comitis nostri Zagrabiensis fecimus consignari. Kijelölt báni emberek: Petrus, Dyonisius filii Georgii de Planych, Marcus f. Othina de Myksygh, Paulus f. Thome de Dobrothyn, Iwan f. Michaelis de Spreth.

Átírta a zágrábi káptalan 1425. nov. 12-i privilégiumában: 1238, amely szerint az oklevél sigillo Mathey filii Iohannis de Machew comitis sui Zagrabiensis volt megerősítve. DL 33122. (NRA 314-29.)

1163 Okt. 27. Kálló. Márki Antal szabolcsi alispán és a négy szolgabíró előtt Panyolai Frank megvádolta Kállói L- ökös fiát: Miklóst, hogy őt el akarja égettetni. Miklós jelenlévő ügyvédjei közül az egyik elfutott Miklóshoz, aki kállói otthonából az ítélőszékre menve azt válaszolta, hogy ellenfele őket hajlott kora miatt vádolja ezzel. A megyei hatóság az ítélőszéken lévő nemesekkel úgy ítélt, hogy Frank köteles állítását a hadsereg oszlása avagy vízkereszt utáni első ítélőszéken, vagy ítélőszékük szokása szerint a 15. napon (nov. 10.) bizonyítani. Mivel Frank egyik időpontot sem fogadta el, hanem továbbra is csúfolta Miklóst, ezért Miklós vérdíjában elmarasztalták. - Szabolcs II. 377. sz. (DL 54467. - Kállay cs.)

1164 Okt. 28. (Tininy, in Sim. et Iude) Nagymihályi Albert vránai perjel, dalmát és horvát bán a knini káptalanhoz. Elmondták neki a Lapaz nembeli Gomilan-i Iván fia: Vid nevében, hogy ő in dominium quarundam portionum possessionariarum, videlicet in quinque sortes terre in villa Jarinsko vocata et ad unum sortem in villa Byzi dicta positas, necnon ad unum molendinum Ponykwa appellatum in eadem Byzi existens, amelyeket néhai Buthk comes fia: Frank korbáviai comes (magn.) adott neki örök joggal és visszavonhatatlan birtoklásra. Ezért kéri a káptalant, hogy küldjék ki tanúbizonyságukat, akinek jelenlétében a királyi emberek egyike vezesse be őt azokba és iktassa részére azokat adomány címén örök birtoklásra, az esetleges ellentmondókat idézze a jelenléte elé, a káptalan pedig ugyanoda tegyen jelentést. Kijelölt királyi emberek: Jurko Borichewich de Plawna, Nicholaus Thalenchich de Podpethya, Nicholaus Owitich de Lapaz, Iacobus Patinych de eadem, Lucas Bistriza de Hotilych.

Átírta a zágrábi káptalan 1425. nov. 12-i privilégiumában: 1237. HDA Doc. med. varia 203. (DF 218697.) — Ezt átírta Korbáviai János gróf 1467. máj. 17-i privilégiumában. DL 11721. (NRA 445-27.) — Vő. még dec. 4. (1282)

1165 Okt. 29. (in suburbio castri Scepusiensis, f. II. p. Sym. et lude) Bethlemfalva-i Bertalan fia: Márton mester szepesi alispán és a négy szolgabíró azt a pert, amelyet halasztólevelük értelmében Gargov-i István özvegye: Ágota asszony (nob.) Simon és Júdás ünnepe utáni hétfőn (okt. 29.) indított Both (dictus) Miklós de eadem előttük, statu in eodem a felek akaratából a György-nap után következő ítélőszékükre halasztják.

Papíron, öt zárópecsét töredékével. DL 43650. (Múz. törzsanyag 1897-49.)